Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája
Vármegyék és szabad kerületek 159 tekinthető, amely elkülönülő közigazgatási apparátusával és speciális jogrendszerével beilleszkedett Magyarország és a birodalom jogrendszerébe és közigazgatásába. A Jászkun Kerületben három egymásra épülő igazgatási szint alakult ki. Mindhárom szinten megtalálhatók a döntést hozó testületek és az azok határozatait végrehajtó egyedi szervek a választott és kinevezett tisztségviselők. Az igazgatási szervezetek végrehajtó tevékenységét népes szegődményes, kisegítő és szolga személyzet is segítette. A kerületek élén a nádori főkapitány állt. A főkapitány, a Jászkun Kerület teljes jogszolgáltatási, igazgatási és gazdálkodási önkormányzatának a nádort helyettesítő egyszemélyi főhatósága, az összkerületi közgyűlés elnöke volt. A gyakorlati irányítást azonban az ügyek többségében a nádori alkapitány végezte. A jász kapitány, a nagykun kapitány és a kiskun kapitány munkáját az egyes kerületek szaktisztviselői segítették. A főbírók a települések önkormányzatát irányították. Mind a kapitányok, mind a bírók tisztségét választással töltötték be. (1751:10. §., lásd melléklet) A nádori főhatósághoz hasonlóan a középkorból eredeztethető a vármegyék községbírói és szolgabírói tisztségénél összetettebb kapitányi és bírói hatalom is. Eltérő szinteken, de mind a bíró, mind a kapitány, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás mellett a gazdasági, a kulturális és az erkölcsi irányítást is kézben tartotta. Ez a nagy és többirányú hatalom az egykori szállás- és székkapitányok hasonló jogköréhez vezethető vissza. A kiváltságok kerület igazgatási szintjeinek alsó fokát képezték az egyes települések önkormányzatai, élükön a főbíróval és a tanácscsal. Ez utóbbi, mint testületi szerv döntéshozóként működött, tagjai, a végrehajtási feladatok egy-egy területét felügyelték, illetve annak munkáját végezték. A tanács jogszolgáltatási és közigazgatási ügyekben határozott, de gazdaságirányító és szervező tevékenysége sem elhanyagolható. A tanács, mint testület részt vett az egyes és az összkerületi elöljáróság jelölésében, közgyűlési megbízottam keresztül a választásukban. Helyi szabályrendeleteket alkotott, lakosi jogot adományozott. Végezte az adóigazgatással, a katonaállítással és tartással kapcsolatos feladatokat, felügyeletet gyakorolt a céhek felett. Hitelkes helyként tevékenykedett, bizonyságleveleket adott, tanúkihallgatást végzett. Előtte zajlottak az adásvételek, kezelte a végrendeleteket. Ellátta a közgyámi feladatokat, s mint ilyen, felügyelt az árvák vagyonára, a
