Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája
160 Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája kijelölt gyámokat elszámoltatta. Felügyelt a birtokviszonyok alakulására, a földfelmérésekre, a gazdasági feladatok rendszeres időszakokhoz kötött ellátásra. Házhelyet adományozott, elvégeztette az összeírásokat. Kezelte a kisebb királyi haszonvételeket, felügyelt a piacok, a vásárok, az ár- és bérlirmitációk megtartására. A tanács előtt fogadták a közösség csikósait, gulyásait, juhászait. Szabályozta a munkavállalást és a kereskedelmet. A katolikus helységekben gyakorolta a kegyúri jogot, a református településeken - tagjain keresztül - részt vett a presbitériumok munkájában, s mindkét esetben a település kulturális, erkölcsi irányításában. A középső szintet az egyes kerületek, a Jász, a Nagykun és a Kiskun Kerület közgyűlései és elöljárói képezték. Az általuk végzett, illetve felügyelt feladatok főként a jogszolgáltatáshoz, a katonai kötelezettségekhez és a közigazgatás működtetéséhez kapcsolódtak. A Jászkun Kerület egészének közigazgatását a nádori fő- és alkapitány irányításával az összkerület közgyűlés testületi döntéseivel alsóbb szintek elöljáróságai végezték. Ez az igazgatási szint azonos volt a vármegyékkel, s a feudáliskor partikularizmusának megfelelően azokkal egyenrangúan, de a saját jogrend által meghatározottan, különálló igazgatási tevékenységet tartalmazott. A Jászkun Kerület közgyűlésében minden helység küldöttséggel képviseltette magát, melynek tagja főbíró és a jegyző mellett más, a helyi tanács által megbízott személy is lehetett, de a főbírónak és a jegyzőnek kötelezően jelen kellett lenni. Megjelentek az összkerület (Jászkun) és az egyes kerületek (Jász, Kiskun, Nagykun) elöljárói és a nádori táblabírák is. Az üléseket a főkapitány, illetve annak távollétében az alkapitány vezette. A felsoroltak szavazati jogot is kaptak a települések küldöttsége településenként egy szavazatot, a választott magisztrátusbeliek, a táblabírók és a kapitányok személyenként egy szavazatot. Közgyűlést általában negyedévenként tartottak. Összehívását nádori leirat, vagy amikor az események úgy kívánták a főkapitány rendelte el, ő határozta meg a közgyűlés helyét és idejét is. Az összkerületi közgyűlés hatásköre az élet minden területére kiterjedt. Jászkun kerületi szinten legfőbb hatóságként működött a települések önkormányzatainak gazdálkodási, igazgatási és jogszolgáltatási feladatai fölött. A közgyűlés előtt kellett az egyes pénztárak kezelőinek számadást adni, s felmentést is innen kaphattak. E számadásokat végső jóváhagyásra a nádori kancelláriára továbbították. A közgyűlés határozta meg az árakat és a béreket, a
