Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája
154 Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája sának eredményeként sajátos köztes rétegek is kialakultak: a redemptus-nemesek és a zsellérredemptusok. A megváltott és közös legelőkként kezelt pusztákon nagymértékű állattartásra nyílt lehetőség, a felosztott tőkeföldeken új gazdálkodási formák alakultak ki. A Jászságban a hagyományok folytatásaként, de szervezettebb keretek között, kertes-tanyás gazdálkodás; a Nagykunságban a szállásokhoz, a Kiskunságban a tanyákhoz kapcsolódó gazdálkodási mód érvényesült. A gazdálkodási színvonal emelésére szolgáló módszerek terjesztését, az egyes területek jövedelmezőbbé tételét a jól kiépített igazgatási apparátus sokirányú gazdaságirányító tevékenysége segítette. Ugyanez az igazgatás gondoskodott arról is, hogy az irredemptusok a kihagyott közös földekből évente újraosztá- sos alapon kertföldet kaphassanak, és arról is, hogy megfelelően szabályozott munkavállalási keretek alakuljanak ki. A jászkun társadalom politikai, gazdasági és erkölcsi életében is a vagyonarányos szabályozás érvényesült. Megfigyelhető ez a büntetéseknél, a díjfizetéseknél, a kocsmai hitelezéseknél, de még a temetkezési és öltözködési normáknál is. Mindezeknek a szabályoknak a megalkotása és betartása a helyi autonóm igazgatás feladata volt. A Jászkun Kerület igazgatása a megváltás lezárulása után, az azt engedélyező kiváltságlevél, és a végbement tényleges redempció kettős meghatározottságában folytatódott. A hatalom mindvégig ugyanazoknak a rétegeknek a kezében maradt, akik a redempciókor megszerezték. A redemptusok és a redemptus-nemesek közül kerültek ki a közigazgatás elvi és gyakorlati irányítói a kapitányoktól az egyszerű tanácsnokokig. Az etnikai összetételét tekintve vegyes népesség egységessé kovácsolódását is nagymértékben elősegítette a redempció: a kiváltságok visszaszerzéséért folytatott közös harc, majd a visszanyert szabadság védelme. Ez a védelem kikövetelte a környezettől való elkülönülés hangsúlyozását és elevenen tartását. A népesség etnikai keveredése nem szűnt meg a redempció után sem. A kiváltságok terület szabadparaszti társadalma és életlehetőségei hatalmas vonzerőt gyakoroltak a betelepülni szándékozókra. A helyi társadalomvezetés ezért rendkívül körültekintő és részletekig kidolgozott statútumokkal, szervezett közigazgatással segítette az egységes jogrend birtokába került szabadparaszti közösségek belső életét. A privilégium által biztosított külön jogrend és az egységes autonóm igazgatás hatása megerősítette a kerület zártságát és