Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája
Vármegyék és szabad kerületek 153 dón, illetve a földhöz fűződő jogok védelme vált. Ezt szolgálta az ön- kormányzat és annak közigazgatása, ennek rendelték alá a privilégiumok értelmezését és alkalmazását. Az 1760-1770. közé eső évtizedben a jászkun községekben kifizették a megváltás terheit. A tulajdonviszonyok tisztázódtak, megszilárdultak és birtokjogilag elismert formát nyertek. Általánosan elfogadott alapelvvé vált, hogy a birtokolt tőkeföld mennyisége a legfőbb meghatározó az egyén társadalmi helyének kijelölésében. Az így kialakult társadalmi rétegződés jelentősége mellett a vallási, a nemzetiségi, a műveltségbeli és a foglalkozás szerinti rétegződés a Jászkunságban mindvégig másodlagos szerepet kapott. Mindezekből következően a redempció után a jászkun népesség sajátos kifelé zárt, de belül rendkívül sokszínű társadalommá vált. Legfőbb jellemzője lett, hogy szabad emberek alkották, akik választott vezetőik és autonóm igazgatásuk segítségével intézhették saját sorsuk alakulását, a maguk érdekében hozhattak belső rendelkezéseket s szerezhettek annak a törvény erejével érvényt. A kialakult helyi társadalom legfelső rétegét képezték a teljesjogú redemptusok és a redemptus - nemesek. A kiváltságlevélben foglalt jogok összessége csak a redemptusokat illette meg. Választók és választhatók. A közlegelőket ingyen használhatták, évi 3 hónapig gyakorolhatták a bormérés, a halászat, és a vadászat jogát. Vámokat, piaci és vásári taksát nem fizettek. Minden birtokszerzésnél elővásárlási joguk volt. Ezekért a jogokért cserében rájuk vonatkozott a katonai kötelezettségek többsége. A redemptusság birtokhatárát helységenként és időszakonként statútumokban rögzítették. Irredemptusok azok lettek, akik a redemptusoknál alacsonyabb összeggel vettek részt a megváltakozásban, s ezért a jogokból is kevesebbet kaptak. Az ösz- szegtől függetlenül, magáért a részvételért, az ingatlanvásárlásnál elővételi jogot nyertek a zsellérekkel szemben. A redempciókor megváltott, de közös használatra kihagyott földeket viszont csak térítés ellenében használhatták, nem kaphattak kedvezményes házhelyet, de a rájuk kivetett különböző térítési díjak mindig alacsonyabbak voltak a zsellérekénél. A helyi társadalom szabad, de földnélküli tagjai voltak a zsellérek, de nagy számban laktak a Jászkun Kerületben olyanok is, akik csak tartózkodási engedélyt kaptak és munkavállalókként részesültek a jászkun szabadságból. Számos személyes nemesi joggal rendelkező is élt a kiváltságolt kerületben és a társadalom belső mozgá
