Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája
152 Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatási autonómiája A redempció jogi és társadalmi következményei A redempció új jogrendet, polgári jellegű földtulajdont, és új társadalmi berendezkedést eredményezett. A Jászkun Kerület helyi jogrendje Mária Terézia királynő 1745. május 6. Kiváltságlevelén, annak az országgyűlés által is megerősített rendtartásán és az 1799-ben József nádor által kiadott jászkun rendszabályokon alapult. Mindezek a jogszabályok magukba olvasztották a korábbi oklevelekben és a gyakorlatban már létező és elfogadott normákat is. Az említett jogszabályok alapján számos olyan jogot kaptak, amelyek a nemesek vagy a szabad királyi városok jogaihoz hasonlóak, vagy azokkal azonosak voltak. A kiváltságos kerületek és a szabad királyi városok - közös földesuruk a király - belső ügyeikben egyaránt önállóan intézkedhettek, tisztségviselőiket maguk választhatták, s mindkét közösség megkapta a kisebb királyi haszonvételeket: a kocsmatartás, a mészárszéktartás, a vadászat, a halászat, a boltnyitás jogát. A vám és harmincadmentesség szintén közös kiváltságuk volt. A megváltásban tényleges összeggel résztvevők a befizetett redempciós forintok ellenértékeként nevükre telekkönyvezett (Liber Fundi) konkrét és állandó, polgári jellegű földtulajdont nyertek. A privilégium, amely az eladatás évei után visszaadta a jászok és a kunok önrendelkezési jogait, és megszabta új kötelezettségeiket: a Jászkun Kerületben élő minden „jászkun polgárra” vonatkozott. A kötelezettségek anyagi terheit azonban nem tudta mindenki vállalni. Az egyenlő teherviselésre való képtelenség teremtette meg azt a rendszer, amelyben az anyagi terhek vállalása meghatározójává vált a politikai ellenszolgáltatásnak. A terhekből való részesülés mértéke megszabta a jogokból való részesülés mértékét is. A politikai jogok a rendempciókor a hadkötelezettséghez és a megváltott tőkeföldhöz kapcsolódtak, tulajdonosuknak a gazdasági és a társadalmi életben egyaránt előnyös jogfeltételeket teremtettek. Aki a Jászkun Kerületben eladta tőkeföldjét, eladta a hozzákapcsolt jogokat is. Ez a helyi alkotmányos élet alapjának tekinthető tétel és a privilégium teremtette meg a Jászkun Kerület egyedülálló, sajátos társadalmi rétegződését. Azzal, hogy a politikai jogokat a tőkeföld mennyiségéhez kapcsolták, a jászkunok politikai életének alapvető kérdésévé a földtulaj-
