Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
Vármegyék és szabad kerületek 113 A városok közös ügyeinek megtárgyalására időnként összehívott gyűlés élére 1698. november 22-én, alighogy megválasztották az első főkapitányt, 1699-ben I. Lipót máris megvonta a pallosjogot a városoktól és a főkapitány elnöklete alatt álló gyűlésre ruházta. Ez az új, akkor még kialakulóban lévő szervezet azonban nem rendelkezett a pallosjog gyakorlásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, például olyan börtönnel, amely alkalmas lett volna az akkor még hét hajdúváros területén elfogott gyanúsítottak befogására és őrzésére. így csak annyi változás történt, hogy 1704-től a városok ítéletei ellen bejelentett fellebbezéseket a főkapitány elnöklete alatt működő, akkor a Nemes Hajdú Városok Congregatiójának, - később pedig a Hajdúkerület Közgyűlésének nevezett szerv bírálta el, s ilyen módon részesévé vált az igazságszolgáltatásnak.4 Bár az 1563. évi 41. te. szerint büntető ügyekben egyedül a gyilkosság miatt elitéltek élhettek fellebbezéssel, a hajdúvárosokban a bűncselekmény minősítésétől és a kiszabott büntetés nemétől és mértékétől függetlenül, minden bűnügyben megengedték a fellebbezést, sőt a másodfokú ítélet ellen további perorvoslatnak volt helye a kassai hadiszékhez. Az 1729.évi 3().tc.a nyilvános és közönséges gonosztevők büntető ügyeiben megtiltotta a királyi táblához való fellebbezést, vagyis „criminalis ügyekben” csak egyfokú bíráskodást engedett. Mivel a hajdúvárosoknak, illetve a Kerületnek eddig sem volt fellebbviteli fóruma a királyi tábla, ezért a törvényt úgy értelmezték, hogy az rájuk nem vonatkozik. A városi tanácsok előtt tartott tárgyalásokon csak az 1740-es években támadt vita a vád és védelem képviselői között a fellebbezés megengedhetősége kérdésében. A vád képviselői - a védőkkel ellentétben - arra hivatkoztak, hogy büntető ügyekben fellebbezésnek nincs helye, a városi tanácsok azonban rendszerint a védői álláspontot fogadták el, a Hajdúkerület közgyűlése pedig minden esetben érdemben bírálta el a fellebbezéseket. A gyakori viták miatt a nánási tanács 1747 nyarán megbízottait elküldte Szendrőbe, Csáky Antal kassai kamarai direktorhoz, aki a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy az 1729 évi 30. te. értelmében a büntető ügyekben hozott ítéletek ellen 4 Uo. Vámospércs város tanácsának iratai. V.A. 501/a. Közgyűlési jegyzőkönyvek. L.k. 1704. november 19. 428.old.
