Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
112 Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása hivatott a büntetőügyben eljárni - már a XIII. századtól kezdve több ízben szabályozták, de nem egységesen. Hol a tettes lakóhelye, hol az elkövetés, hol pedig az elfogás helye szerinti bíróság illetékességét állapították meg. A hajdúvárosokban kezdettől fogva az elkövetés helye szerint bíróságot tekintették illetékesnek, tehát eljártak - lakóhelyre tekintet nélkül - mindazokkal szemben, akik a városok területén bűncselekményt követtek el. ítéleteik ellen a felsőmagyarországi főkapitányhoz lehetett fellebbezéssel élni. További perorvoslatnak azonban nem volt helye, mert az Instructio 5. pontja úgy rendelkezett, hogy „minden törvénynek itt szakadjon vége”. Az Instructio a főkapitány elnökletével működő társalbíróságot törvényszéknek nevezte, de ez a gyakorlatba nem ment át, e helyett a tanács vagy városi tanács elnevezést használták. Az utasítás kiadásakor, de még ezután is hosszú ideig a lopás és egy sor bűncselekmény törvényben előírt büntetése fővesztés volt. A feudális korszakban ezt a büntetést csak pallosjoggal rendelkező bírói szerv szabhatta ki. Mivel az instrukció arra kötelezte a városok tanácsait, hogy a bűncselekmények tetteseit „törvény szerűit” büntessék meg, ezzel feljogosította őket halálbüntetés kiszabására, vagyis pallosjog gyakorlására. A jogban nemigen járatos városi tanácsok XVII. századi bíráskodására csak szórványos adataink vannak, mert a ránk maradt legrégibb, ítéleteket is tartalmazó protokollumot 1629 decemberétől vezették Szoboszlón. Az ebben olvasható bejegyzésekből kitűnik, hogy a bíráskodást rendszeresen gyakorolta a tanács, az 1647. évi 79. Tc-ből pedig megállapíthat, hogy ezt tette a többi város tanácsa is, mert hiszen az említett törvény nyilván tényleges tapasztalatokra figyelemmel rendelte el, hogy „a hajdúvárosok kapitányai előttük bármiféle dologperlekedő uraknak nemeseknek, ne a helyi szokásnak hanem az ország törvényeinek megfelelően szolgáltassanak igazságot”. A protokollumban arra is van adat, hogy a városi tanács ítéletei ellen az érdekeltek éltek is fellebbezési jogukkal. Egy 1639. június 25-i bejegyzés szerint örökösödési perben megérkezett a Kassai Hadi Szék ítélete, 1640 június 23-án pedig egy büntető ügyben hozott másodfokú ítélet tartalmát jegyezték be.3 3 HBML. Hajdúszoboszló város tanácsának iratai. V.A.402/a. Közgyűlési jegyzőkönyvek. L.k. 1629-1791.
