Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
Vármegyék és szabad kerületek 111 A Hajdúkerület bíráskodása Nagy Sándor I. A bíráskodás kialakulása és szervezete 1613-1850 II. Mátyás 1613. április 1-én kelt oklevelével erősítette meg a letelepített hajdúk szabadságát és kiváltságait, egyúttal jogaik megvédését és oltalmazását Felsőmagyarország akkori és jövőbeli főkapitányaira bízta.1 Ennek az oklevélnek az alapján adta ki Forgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány 1613. június 4-én a hajdúvárosok igazgatásának és igazságszolgáltatásának megszervezé-sére vonatkozó Instructi óját. E szerint a városok élén álló kapitányok, a maguk mellé vett 12 fő, esküt tett legénnyel gyakorolták a bírói hatalmat. Hatáskörük - a felsőmagyarországi főkapitány széke elé utalt pártütés és árulás kivételével - valamennyi bűncselekmény és magánjogi természetű ügy elbírálására kiterjedt. Régi hazai törvényeink az illetékességet - vagyis hogy az egyenlő hatáskörű bíróságok közül területileg melyik 1 2 1 Az oklevél teljes szövegét közli Szendre István: Hajdúszabadságlevelek. /Debrecen, 1971/31-32 2 Hajdú-Bihar Megyei Levéltárja továbbiakban: HBML/. Hajdúkerületi vegyes iratok. IV.A.502/h. Fasc.11.18. Ez idő szerint csak a vámospércsi és polgári hajdúknak kiadott intructiót ismerjük, de nyilvánvaló, hogy a többi hajdúvárosra is ez vonatkozott. Mindkét utasítás nyomtatásban megjelent és pedig a vámospércsi Komáromy András: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások Bp.1898/22-23., a polgári pedig betűhíven Nyakas Miklós-. A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája c. tanulmányához csatolt Adattár l.sz. alatt. In: Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. /Szerk.: Nyakas Miklós, Hajdúböszörmény, 1977/51. E helyütt az intructiónak csak a bíráskodásra vonatkozó részeivel foglalkozom.
