Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog
106 Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog jól illett a hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának támogatása, de az indíttatás homlokegyenest ellenkező, mint a Hajdúkerületé. Az egyik legbefolyásosabb támogató Vay József volt, aki közvetlenül az országgyűlés összehívása előtt - névtelenül - megjelent röpiratában a következőképpen érvelt. A nemesi alkotmányt bővíteni kell: „A melly Helységeknek tetszik, a Vármegyék Gyűléseire, magok elől-járóibul” küldhessenek (képviselőt), akik így meggyőződhetnének a nemesség jó akaratáról.”. Ugyanilyen megfontolásból javasolta, hogy: „nem volna talán helytelen, ha az Országban lévő nagyobb Mező Városok, úgy a Jászság, Kúnság, Hajdú Városok követjeiket az Ország- Gyűlésre küldjék, hogy ezek által meg-tudhassák lelőlek ott mi végződik”, hogyan mtézik ott a dolgokat, s így sérelmeiket is a rendek elébe terjeszthetnék. Ennek meg volna az a nagyon hasznos következménye is, hogy az országgyűlés után a mezővárosi nép és a szomszéd vidék is megtudná a nemesség igazi szándékát, hogy az tudniillik az „el-kerülhetetlenül kéméllcndő föld mívelőket oltalmazni kiványa”, s ezután nem lehetne konkolyt hinteni a nemesség és a nép közé. Különösen igazuk van a jászoknak, a kunoknak és a hajdúvárosoknak, mert azoknak „földes Urok nem lévén, nintsen az Ország Gyűlésén Párt fogójok”. 23 Tiszta, világos beszéd, csak pontosan ellenkező előjelű, mint a hajdúvárosok érvrendszere. Vay József a nemesi alkotmány tágításával akarta a mezővárosi — így a hajdúvárosi - lakosságot az országgyűlésre behozni, míg a Hajdúkerület a sarkalatos nemesi jogokra való hivatkozással szándékozott ugyanezt elérni. Két teljesen külön álláspont ez, amelynek csak a végeredménye esett egybe. De a hajdúvárosoknak pillanatnyilag ez volt az érdekes! A fentieken túl konkrétan tudjuk, hogy a hajdúvárosok igényeit támogatta Vay István, Domokos Lajos biliari alispán, Lányai László, Pogány Lajos, gróf Sztáray Mihály, a Máriássiak és a Lubyak (Szatmár m.)is. A hajdúvárosok igénye ellen volt például a Szepes vármegyei alispán, akinek a magatartását - nem is tagadta - a tizenhárom város sorsa aggasztotta. Ugyancsak ellenvetésekkel élt a Temes megye és 23 Egy igaz hazafinak elmélkedései 1790-dik Esztendőben. A névtelenül megjelent röpirat azonosítása Marczali Henrik: Az 1790/91-diki országgyűlés. Bp. 1907... I k. 306-308. oldalainak alapján vált lehetségessé.
