Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog
Vármegyék és szabad kerületek 105 Végül még egy félreértést kellett tisztázni! Az otthoniak azért is aggódtak, hogy ha a követek azt szorgalmazzák, hogy a „koronázandó fejedelem szabadságunkban taroson meg bennünket”, ez alatt a rendek azt fogják érteni, hogy III. Károly 1725-ös megerősítő oklevele maradjon érvényben, már pedig ebben benne foglaltatik az adózás kötelessége is. A két követ erre kifejtette, hogy ők nem erre, hanem az „első Donationkról tétettyük a Diplomatica Conditiot, nem Onusrol, mert erre Donationk nints”; azaz azt az állapotot kívánják vissza állíttatni, amikor a hajdúvárosok még nem voltak állami adó alá vetve. Egyébként is egészen biztos, hogy az adó kérdése a diplomán kívül fog felvétetni, így az otthoniak aggodalma nem időszerű.21 A Hajdúkerület a fentiek szellemében a két követnek utasítást is küldött, amely újabb bonyodalmakat okozott. Jablonczay Petes János és Nánási Oláh Mihály ugyanis azt a kerületi ülésben - annak hangneme és fogalmazása miatt - nem merte felolvasni, hanem csak támogatóiknak adták oda betekintésre. Ezek elolvasták, kézről-kézre adták, s végül - Jablonczait - Márjási alispán magához intvén „az Istenért is kért, hogy annak közönséges el olvasását egy szóval se sürgessem, mert oly lármát csinálok, hogy helyre nem hozhattyuk”. Lónyai László és mások is „a szememben nézvén csak a fejeket rázták, hogy ne olvassam”.22 De hát kik is voltak ezek a támogatók, „jóakarók”, akikről a két követ leveleiből annyit olvashatunk? És vajon mi volt az ő elképzelésük a hajdúvárosok jogairól? Mennyiben esett ez egybe a hajdúvárosok elképzeléseivel? Csupa izgalmas kérdés, amelyre megpróbálunk most felelni. Ahogyan kiderült, elsősorban a két tiszántúli kerület köznemességéről van szó. A hajdúvárosok egyik pártforgója volt például az a gróf Fekete János, aki mintegy nagyúri passzióként kacérkodott a felvilágosodással. Voltaire régi levelezőtársa, aki a fernei patriarchától néhány hordó ajándék jó borért válaszlevelet is kapott, nem az alkotmányt akarta a nép javára módosítani, hanem az egyenlőség eszméjétől vezérelve a népet akarta az alkotmányba bevinni. E gondolatkörbe 22 Uo. Jablonczay Petes János és Nánási Oláh Mihály követek a Hajdúkerületnek. Buda, 1790. júl. 18. HBmL, IV.A. 502.b. H.ker. közgy, ir. F.2. No. 11. 1790,
