Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog
Vármegyék és szabad kerületek 97 us 15-én például a Nánáson tartott kerületi közgyűlésben a Pozsonyban lévő „becsiilletes követ Uraimék” levelét ismertetik, amelyben azt tudatták, hogy a „Nemes Ország Gyűlésében” az végeztetett volna, hogy „ futásunkkal, fáradságunkkal, költségünkkel és édes véreink ki ontásával szereztetett szabadságunk más egyéb Vármegyéknek jurisdictio jók alá vétessék és attól függjön”. A nagyobb nyomaték kedvéért még hozzátették, ha ez bekövetkezne, készebbek inkább lakóhelyeiket pusztán hagyni, s az országban szépei oszolni.9 El is határozták, hogyha Isten után Pállfy János generális a vármegyei fennhatóság alól megszabadíthatja őket, akkor harminc borjas tehén lesz az ajándéka. Ennek ehntézését a Pozsonyban lévő két követre bízták. Hamarosan világossá vált, hogy elméletileg három megoldás nyílik a hajdúvárosok fellebbviteli fórumának a megoldására. Az eddigi főhatóság ugyanis - a kassai főkapitányság - megszűnt. E szerint vagy az udvari haditanács alá tartoznak vagy a kamara fennhatósága alá, vagy pedig a nemesi vármegye (Szabolcs) törvényhatósága alá. Ez utóbbit tartották a legrosszabbnak, a legjobbnak pedig a Haditanács alá való tartozást. Az 1715. március hetedikén Böszörményben tartott kerületi közgyűlésen a következő határozták: A Pozsonyban tartózkodó Csanády Sámuel főkapitány érje el, hogy az Udvari Haditanács alá tartozzanak, ha ez nem menne akkor a Kamara alá rendeljék étket, mintsem hogy a vármegyei törvényhatóság alá tartozzanak. S valóban, az 1715/95. törvénycikk nem mentesítette ugyan a hajdúvárosokat Szabolcs vármegye fennhatósága alól, de gyakorlatilag a kamara felügyelete alá kerültek.10 Jellemző módon azonban a hivatalos leirat csak 1783-ban jött meg. 1727-ben, amikor a királyi tábla elrendeli, hogy a hajdúvárosokat Szabolcs megye írja össze a szomszédságnak okáért, azt is kikötik, hogy ebből a vármegye magának semmi hatalmat ne tulajdonítson. Számukra ugyancsak fontos volt az 1741-es országgyűlés, amelynek magyar közjogi szerepét nem kell különösebben kiemelnünk. A nemesi mozgalom erejének látványos fellépését kihasználva Szabolcs vár9 HBmL IV.A. 502.a.2. H.ker. jkv. 298 10 A törvénycikk mindezt az 1618/73. és az 1655/43. törvénycikkekre hivatkozva rendelte el. E szerint nemcsak Polgárt és Szentmargitát, hanem „a Szabolcs megyében fekvő más hajdú városokat is ... Szabolcs vármegye törvényes joghatósága alá vetik (azonban a királyi fiscus jogának s a bizottságilag megállapítandó fentebbi módozatnak épségben maradása mellett). E kitétel eredményezte azt, hogy mégiscsak kamarai fennhatóság alá kerültek.
