Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog

98 Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog megye újból kísérletet tett a hajdúvárosok bekebelezésére. Erre vá­laszként a hajdúvárosi követek is megjelentek Pozsonyban, s két be­adványt is benyújtottak az országgyűléshez, amelyben tiltakoztak Szabolcs jogigénye ellen, egyben felemlegették egykori és megcsor­bult kiváltságaikat.11 Kérésük alátámasztására a szorult katonai hely­zetben lévő bécsi udvar támogatására katonákat is hajlandók voltak állítani. A Hajdúkerület ezen a nevezetes országgyűlésre Csanády (II) Sámuel főkapitányt és Kovács János böszörményi hadnagyot küldte ki megfigyelőnek, s részükre utasítást is szerkesztettek. A két követ a porosz háborúba 440 lovast és 150 gyalogost ajánlott fel, saját költ­séggel felszerelve. Ennek fejében remélték a kamarai függés megszű­nését is, de ebben alaposan csalatkozniuk kellett. A kerületi közgyűlésben, 1743-ban lemondóan fogalmazták meg, hogy tegyünk le minden további képzelődésről, ,/nind a katonák ajánlásának, mind a cenzus dolga folytatásának hagyjunk békét”, s egyedül Istenre bízzuk dolgainkat. Szabolcs megye jogigényének elbí­rálását egyébként következő országgyűlésre halasztották, amelyet Má­ria Terézia 1751. április tizennyolcadikára Pozsonyba össze is hívott, s amelyen Szabolcs megye jogigényével ténylegesen újra előállt. En­nek elhárítására a hajdúvárosok Marton István helyettes kapitány el­nökletével küldöttséget menesztettek Pozsonyba, amelyben minden város képviseltette magát, utasítást is szerkesztvén számukra. Ilyen tárgyban egyébként beadványban fordultak az 1764. június 17-re, Po­zsonyba összehívott országgyűléshez II. József uralkodása tragikus végkifejletet sejtetett a hajdúvá­rosok számára. A magyar történelem egyik legellentmondásosabb egyénisége ugyanis az összbirodalmi modernizációs érdekektől vezér­elve többek között az ország közigazgatási átrendezésére és a német nyelv hivatalossá tételére szánta el magát. Híresen hírhedt közigazga­tási rendelete 1785. március nyolcadikán jelent meg az ország területi átszervezéséről, s ez egyben a Hajdúkerület megszűntét is jelentette. A konkrét intézkedést a Helytartótanács erre vonatkozóan 1787. január kilencedikén adta ki. Az ezután következő kerületi gyűlések hangulata 11 12 11 A szabolcsi követek beadványa az országgyűléshez: HBmL I V. A. 502.h. F.4. No. 8. A hajdúvárosok beadványai: HBmL I V. A 502.h. F. IV. No. 9. és I V.A.502.11. F.V. No. 25. 12 Sillye G. i.m. 69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom