Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására
53 Debreceni változások az 1848-as törvények hatására Ölveti Gábor z 1848/49-es évek Debrecenben is, mint Magyarország más szabad királyi városában változásokat hoztak. A bevezető terjedelmi korlátái miatt éppen ezért nem a város bemutatása az alapfeladat, hanem azoknak az újdonságoknak a felvázolása, amelyek a polgári átalakulás kezdetét jellemezték és közülük is főleg a levéltári iratok olvasása közben felfedezett változásokat. A gondolat érlelője a cselekvésnek, tehát a szellemi hatás éppúgy fontos, mint például a tudományos-technikai forradalom eredményeinek az elterjedése. A város vezetői a gazdaság fejlődésének kulcskérdéseként kezelték a Szolnok-Debrecen-Erdély vasútvonal kiépítését, mert ahogyan Széchenyi István még 1841-ben írt levelében írta: „Debreczennek könyitett közlekedés kell; erre van szüksége mindenek előtt. Mert mit ér a legnagyobb kincs is, ha azt piaczra nem vihetni. E kérdés körül forog Debreczennek élénkebb léte, szilárd léte, s reméllem nemsokára alkalmam lesz -s tán sikerrel hasznaim méltánylást nyernek - a teendők sorában olly élénken tűzni ki, mit nyerne Magyar-ország ha Debreczenen át kényelmesen volna egybekötve a kornak szine Budapest Erdéllyel és Galliciával, mikép aztán csakhamar lépne az eszme.”1 A vasút kiépítése tárgya volt az 1836. 1839. és 1843. évek országgyűléseinek, melynek eredményeként Szolnokig rendszeressé vált a vonatok forgalma. A tárgy fontosságát külön kiemelte még 1847-ben Debrecen önzetlen áldozatvállalása, amikor 75 holdnyi ingyen földet, az építéshez 5 millió téglát, 10000 db tölgyfát, 5000 szekér homok elszállítását, 8000 gyalog napszámot ajánlott fel, és kötelezte magát 80 részvény megvásárlására. Rá is kérdezett a m. kir. udvari kamara tanácsa, hogy mindezt honnan kívánja előteremteni a város. Természetesen támogatólag nyilatkozott Szabolcs vármegye közgyűlése éppúgy, mint Kolozsvár város tanácsa és választott esküdt közönsége. Széchenyi István közmunka s közlekedési miniszter kérdésére pedig megerősítőleg nyilatkozott Debrecen, hogy segíteni fogja a kirendelt mérnök munkáját, és a korábban az építkezéshez felajánlott földet ingyenesen biztosítja. Az erőfeszítés eredményeként Hieronymi Otto Ferenc mérnök felügyeletével megkezdődött a vasútvonal felmérése. 1849. május közepén pedig rendelkezett a tanács a saját erdejéből a fakitermelésről és a vasúti talpfák kifaragásáról. Az iratok a vasútépítés fontosságán kívül más újdonságokról is tanúskodnak. Somogyi Gábor debreceni mester például 1845-ben számolt be hollandiai útjáról, ahol az égetett, különösen a kiinger, vagy pengő téglák alkalmazását tanulmányozta a járdák és országutak építésénél. Nagy szó ez különösen akkor, amikor Debrecenben az elkorhadt tölgyfa pallós járdák javításával kellett foglalkozni. Jelentősen megváltoztatta volna a meglehetősen rossz állapotban lévő város árkát és környékét, ha kiépült volna a város védelmét szolgáló sáncvonal. A hadügyminiszter 1848 decemberében közölte Debrecen hatóságával, hogy Fáy Albert mérnökkari főhadnagyot bízta meg a munkálatok irányításával és utasítást adott az eszközök és a munkaerő biztosítására. Nem az élőerő hiányán múlott az építkezés meghiúsulása, hiszen a Szatmárnémetiből Debrecenbe érkezett horvát foglyokat erre a célra kívánták felhasználni.2 „...Hazánk egére új nap, - a szabadság eszméjével azonosított új kormányzási rendszer, - derült. Ez új kormányzási rendszer megengedi, sőt követeli, hogy minden kisebb nagyobb ügyigazgatásból, mi célellenes, kiírtassék.” Ez a szellem, a szabadság eszméje járta át a város gazdaságát, még akkor is, ha az újítás igénye meglehetősen ellentmondásosan érvényesült. 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár /HBML/ X. 232. 4. Debreceni Polgári Casinó iratai 2 HBML IV. A. 1011/d. 13. cs. 11/1848.; IV. A. 1011/m. 123. d. 82/1848., 161/1848.; IV. A. 1011/j. 15. cs. 29/1848., 55/1848., 64/1848,; u, o, 16. cs. 25/1848,, 207/1848.; IV. B. 1109/f. 3. d. 280/1849.; IV. A. lOll/o. 5. cs. számnélküli. _____________________
