Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására
64 a 2-kra Debreczen kir. város határában mészföld nints annál fogva mész nem égettetik. - Van Debreczennek 2 fedél cserép gyára és téglavetője mellyekben készülnek lapos és kupás vagy is girincz fedél cserepek, rendes és □ formájú téglák. A három közelebbi évekbeni kiállításokat vevén fel közép számitassal a) lapos fedél cserép évenként készül 815000, melynek értéke ezrét 8 pengő forintjával véve tészen 6500 pftot. b) kupás vagy is gerincz fedél cserép készül évenként 6600 darab. Százát 3 pft 12 xr jával véve tészen 211 pftot és 12 xrt c) közönséges tégla készül évenként 2520000. ezrét 4 pft 48 xrjával véve tészen 12096 pftot. d) Négyszeg tégla készül évenként 6500. százát 3 pftjával véve tésze 255 pft. a 3-kra Debreczen városnak van egy sörháza, melly haszonbérlet utján kezeltetik. A múlt 1847. Nov. l-° napján kiteltt haszonbérleti időkben a haszonbérlő előadása szerint évenként főzetett 1200 hordó sört, mely tett 216000. ittzét - A haszonbérlő jövedelme nem tudatik, a haszonbérleti öszveg a múlt évben vélt 3050 pft. most pedig 5550 pft. Eczet gyár van Debreczenben négy úgy mint l-° a Rikl Jós. Anselmé, mely készít évenként 36500. ittze eczetet 240 pft évi jövedelemmel., 2-k Nagy Jósefé mely készít szintén 36000. ittze eczetet. 200 pft. jövedelemmel. 3-k Schöberl Jósefé. mely készít 28000 ittzét. 160 pft jövedelemmel. 4-k a Fischer Jósefé, melyben készül 18000 ittze 100 pft jövedelemmel. - más egyébb szeszes ital nemű gyárok Debreczenben nem találtatnak. a 4-k:t' Debreczen székvárosnak uradalmai nintsenek annál fogva tiszteket és cselédeket nem tart. Mellyekről tészen jelentésemet Debreczenben Julius 24-én 1848 Csáthy Károly tanácsnok HBML IV. B. 1109/f. 1. d. 91/1848. Eredeti jelentés 6. Debrecen, 1849. április 20. A téglavetők dézsmája Város fájára, s tégláira való hív ügyelesett, úgy szintén a szűrüknek tisztán tartását, jól készülendő sárboli dolgoztatást, a tégla vető formáknak gyakori meg vizsgáltatását, s a létező gödröknek, s kemencze fenekeknek múlhatatlan meg töltését, s egyenesre leendő egyengetését, szoros büntetés terhe alatti kötelességekbe tettem, mellyeknek tellyesítésére magokat ajánlották is. Téglabiztos Simon Mihály itt által fel jelentődön, hogy a tégla vetők jelen át alakulási kor szakban, a szabadság élvezete alatt, ők is mint úrbéresek kik minden dézma adástól fel mentettek, téglajoktól jövendőre nézve, dézmát adni nem szándékoznak, mire nézve az egész társaságot fel szólítottam, s nékiek meg magyaráztam, hogy nem ollyan természetű föld ez mint az úrbéresek földe, s ha találkozna valaki a tégla vetők közzül ki előttem ki merné jelenteni, hogy ő jövendőre a nemes város tégla vetőjébe maga részére, s kereskedés végett készitett tégláiból, dezmát adni vonakodna, az ollyan tégla vetőtt, azonnal most mingyárt, a téglavetőből ki utasítanám, szürüjet el venném, s nékie itt többe téglát égetni nem engednék, - de töbszöri fel szóllitásom után is, egy sem találkozott ki a dézmát meg tagadni mérészelte volna, hanem minyájan oda nyilatkoztak, hogy ők valamint eddig, úgy jövendőre nézve is a dézmát szívesen meg adgyák, - mind azon által azon kéréseket terjesztették előmbe, hogy mivel közűlök, a táborba is voltak, többen pedig a városi őrzeti szolgálatokat eddig is tellyesítették, s ez után is tellyesitendik, e mellett többen házzal bírók lévén, katonát kell tartani, magok dolgok után folytonosan nem láthatnak, méltóz- tatna a T. Tanács olly könyörülő lenni, hogy az eddigi ezer tégláról százat adott dézmájokból valamelly részt engedni, melly kérésekre azt feleltem hogy én ugyan őket meg halgatván tudósításomba meg említem, de ezen az utón kéréseknek sikerét nem várhattyák, hanem folyamodjanak a tisztelt Tanácshoz. Téglabiztos úrnak kötelességébe tettem hogy mivel a cserép mester változott, minden a cserép gyárhoz tartozó eszközöket számba vévén, azokat Cserép mester Kiss Jánosnak Lelettár mellett adja által.
