Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására
Szőllősy János épi szak bizottmány Elnöke 65 HBML IV. B. 1109/f. 3. d. 184/1849. Eredeti jelentés 7. Debrecen. 1848. augusztus 21. A nyomda ésszerűsítése Tisztelt Közgyűlés! Városunk könyvnyomdája 1844-** év előtt a csökönyös tespedés és rendezetlenségnek példányképe volt; elismerte ezt a könyvnyomda akkori ügyeinek vizsgálásával megbízott azon választmány, melly versenyző többi társaim között engem is 1844-** év tavasz havában, mielőtt még művezetővé választattam volna, arra szólított fel: adnék egy tervet, melly szerint ezen könyvnyomdát rendezni czélszerű lenne.... Ezen tervem eredménye lett - úgyhiszem - az ellenőri és corectori hivatal felállítása; több tárgybeli, de a könyvnyomdái számadásokhoz tartozó rendes naplók készítése és vitele; új betűk rendelése; e tervben fejtém ki először a vas- és gyorssajtók, simító sajtó stb iránti nézeteimet, s megrendelése iránti óhajtásaimat;- e tervben mondtam el a darabszám, vagy bizonyos fizetés iránti nézeteimet is a nyomda egyéneire nézve, a lehetőséget tartván szemem előtt. .. .Ámde a lefolyt évek negyedikében hazánk egére új nap, - a szabadság eszméjével azonosított új kormányzási rendszer, - derült. Ez új kormányzási rendszer megengedi, sőt követeli, hogy minden kisebb nagyobb ügyigazgatásból, mi czélellenes, kiirtassék Most, mielőtt ezen állításomra vonatkozó okozataimat sorolnám, feljegyzem ide, mi czélja van a könyvnyomdáknak, mi czélból tartja különösen városunk könyvnyomdáját: 1-Br A nyomdák főczélja: a gondolatok gyors közlése; 2-or Általa fejlesztethetnek a tudományok s mindennemű ipar. - Továbbá, mellékes czélja 3-or, hogy a nyomdatulajdonosok s a nyomdászathoz tartozó segédeknek, mint iparosoknak, tisztességes élelmet nyújtson. - 4-er Városunknak, ezek mellett czélja, hogy általa a közpénztár növekedjék. Az eddigi rendszer mellett, lássuk, megfelel-e városunkban a kitűzött czéloknak? A könyvnyomdái ipart Európaszerte századokon keresztül gátolta a csak napjainkban eltörlött censura; ezen - a hierarcliák és bareaueraták által felállított - szellemgyilkoló rendszer a debreczeni könyvnyomdán is átokkint nehezült. Városunk könyvnyomdájában azonban ez nem volt elég. Itt, mint a nyomdaügyvitel rendszerében mai napig is nyoma van, a Tanács, mint másod censor, minden nyomatandó munkát maga elébe kívánt vizsgálatul; és a művezetőknek semmit sem volt szabad mind addig nyomami, míg folyamodás utján rá engedelem nem adatott; melly rendszerre nézve megjegyzendő, hogy az némi kegyosztás szint is viselt magán. Volt-e erre nézve felülről utasítása a Tanácsnak, nem tudom, nem is vizsgálom; de annyi igaz, hogy e másod vizsgálat, vagy folyamodványra kelt nyomathatási engedelem - mint késleltető és akadályoztató rendszer - a fentebb írt czélok mindenikével homlokegyenest ellenkezett. ...Az eddig mondottakból is, de a következőkből szinte az tetszik ki, hogy városi tanácsunk, régibb időktől fogva, a nyomda fő kormányzását, a művezető hatáskörének kivált utóbbi években káros megszorításával, magának tartá fen. ...Tartsunk most egy kis szemlét a gyors- és vassajtók -, s ezekkel munkálkodás körül; vessünk egy pillanatot nyomó egyéneinkre, kiknek a fentebbi határozatra eldöntő befolyásuk volt. Nekem szándékom volt - mert láttam, mert tudtam, mikép lehet - bármilly szép munkát ha a szükség kívánja, gyorssajtón is nyomatni, természetesen ehez értő gépész által. Én erre nézve olly egyént ajánltam, kit nyomdánk számára - akár úgy tekintjük, mint jó nyomtatót, kitől - igazán megvallva - valamennyi nyomtatóink sokat tanulhattak volna; akár mint gépészt, ki a budapestiek közt legügyesebbnek tartatik -: megnyerni valóságos szerencse lett volna. Ezen egyén már azóta a Kozma Vazul nyomdájában művezetői állást nyert, mit a gépészségnél alkalmasint tisztességesebbnek tekintend, minél fogva megnyerhetéséhez már reményünk sem igen lehet; ennél fogva ő érette alig van valami tennivalónk; de elvesztése nyomdánkra nézve csakugyan sajnálandó.