Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Korompai Balázs: Széll János volt honvédfőhadnagy emlékiratai a szabadságharcból. Történeti naptár
300 eldaraboltsága miatt körül nem vétethetett, s igy szabadon űzte rabló támadásait mindenfelé, mellyeket mint a Lippai eseményből tudjuk egész hozzankig kiterjesztett. Éppen ez okból jelemben is sejditettük bizonyos készületi hadmozgalmat Tömösvárrul, mit a vezér bizonyosan ( 390 ) tudott, tudtuk a kiküldött csapatoknak töllünk egy állomásrai körjáratát, kikkel körlö huszáraink találkoztak. Érzettük láttuk h / hogy / egy nagyszerű eseménynek előestéjén állunk mert naponta érkeztek ujjabb és pedig rendezett csapatok, mellyek között volt a már régebben itt lévő Lengyel és Székely Zaszlóaljakon kívül a 27 ^ Zászlóalj melybe vala ifj. Sárosi Gyula barátom is kivel itt léte alatt igen sok jó napokat tölték mint tanuló társammal s akkor is lelki barátommal, továbbá a 30^ igen hires s a 9^ s 3^ Zászlóaljak után tehető Zászlóalj - folyvást érkeztek agyuütegek rendesen felszerelve tanult tüzérekkel, s feles számú lőszer készletek, - Továbbá az egész s mintegy 10.12 ezerre tehető Uj Aradi ( 391 ) hadsereggel naponta csataszerü hadgyakorlatokat tartánk ágyuk lovasság, gyalogság csata rendbe felállittatván a Vingai utón, jobb és balszárnyával messzire kiterjeszkedvén, Tömösvár fele arczal mintegy onnan várandok az ellenséget, - a Vár, Szt Miklós Uj Arad mellett s a Tömösvári út felen készített hatalmas sánczok ágyúütegekkel rakattak meg s ott táborozó katonasággal, s igy már közelíteni látszott a vészes pillanat, mert éjjel nappal az isten szabad ege alatt őrködtünk, s már a második át nem aludt éjj utáni tiszta fényben kelt fel a melegen sütő nap, - a naptár szerint 16k December, midőn a seregek mozgalma elkezdődött, mindegyik csapatnak állása kijeleltetett, az ágyuk a sánczok megé vonattak ( 392 ) Szóval az egész sereg csata készen ált mi a tömösvári utón a falu végén levő fogadónál nyerőnk állomást egy félszázaddal, míg az első félszázad az utszeli redoutba helyeztetett az első század pedig a jobb és bal szárnyakra erősítésül rendeltetett el, s igy az én állásom még legjobban vala biztosítva, a bekövetkezhető csata esetére midőn nem sokára barna felhőként tüne fel Angyalkut és Dreispitz / Dreyspitz Saagh / felöli az ellenség roppant serege, - bal szárnyával kiterjeszkedve a Tömösvári útig jobbszárnyával pedig a Vár védelmére támaszkodván, és sebes léptekkel trombita harsogás dobpergés és zene kísérete mellett nyomultak előre, midőn már lő távolságra voltak hirtelen megállapodtak, s mintegy 25 agyújuk előnyargalván roham tüzet kezdett a mi balszárnyunkra ( 393 ) a melyekre ottani, ugyszint a SztMiklósi négyszeg sánczba álló ágyúink visszafelelni kezdtek ugyan de igen gyéren e mellett a Várbeliek is elkezdték ágyúzásaikat mind Ó és Uj Aradra mind pedig hadseregünk SzMiklós alatti balszárnyára, míg ezek a balszámyon igy történtek addig a középen és jobb szárnyon mozgalmak tétettek mert a jobb szárnyon álló Lengyelek a balszárny segítségére rendeltettek s mentek az sebesen nyomuló ellenség ebbe, az itt állomásozott Leheli huszár ezred és Debreczeni 2 Szazad lovas nemzetőrség pedig a Tömösvári utón állíttatott fel, az én állomásom nem változott. Ezalatt az ellenség mindég közeledett egyre ágyuzva balszárnyával pedig kezdett kiterjeszkedni a Tömösvári út felé sőt azon túl is Szedelaknak / Szaderlak /. ( 394 ) e mellett a Tömösvári utón Vinga felöli a mint az ott őrködött s kiszorított Huszárok meghozók a hirt nagyszámú lovasság nyomult előre sebes vágtatva, a gyalogság pedig irtoztató sokasággal lepte el a Dreispitz felé elterülő dombos hellyeket, - melyeket - én állását megszemlélendő az ellenségnek - az ottani magas fogadó tetejére felmászva nézegettem többekkel midőn a Vár felöli elönyomuló ellenség kartács záporai már kezdek szétzúzni a fogadó sindelyfedelzetét ugyanazért tovább ott maradni tanácsosnak nem tartván leszállattam, mikorra csapatom is már a fogadó enyhébe vonult hátra nem állhatva a sűrűén hulló golyózáport mely az éppen balszárnyunkra siető lengyelek közzül szemünk láttára többe ( 395 ) két elsodort Az ellenség egyesülve az agyuk kíséretébe kirontott várbeliekkel balszárnyunkon már fegyver tüzbe állott a mieinkkel s azokat kezdte hátra nyomni, mire a sánczokba állott s Oláh tüzérekkel ellátott ágyuk a hellyett hogy visszavonultak vólna sebess rohanással hajtattak át az ellenséghez, - a Tömösvári utón szinte nagy erővel nyomult elő a lovasság Dreispitz felöli másik csapat gyalogság - temérdek felkelő gyalog és lovas Ólaitoktól Ráczoktol kisérve. - erre a Tömösvári utón állott lovasságunk egyszerre hátat fordított s nyargalva elkezdett gyávául futni a Pécskai erdő alatt álló Maros hidjához, - de már a balszárny vesztesége is bizonyos vólt mert elkezdett ( 396 ) rendetlenül hátrálni, - ekkor a csata szinhellyeről érkező Zuricsal találkozván. - mert még a mi csapatunk mindég megtartó állomását - a Városba küldött előfogatokért a halottak felvételére, azomba a Városba befele mentembe már jött a töltésen Mariassy is nagy fehér tollas kalapba lóháton, a sűrűén hulló golyózáporba egesz hidegvérű lassúsággal. Míg én bent a Város házánál elöfogatok nem léte miatt a Sváb bírókat teremtettéztem azalatt a csapat vonulás nagyba ment, - de elöfogatokat is nem nyerhetvén mi feleslegessé is vált azáltal hogy az elesetteket s sebesülteket, a munitios szekerekre felszedték. - onnan kijöttem, a midőn már az uttczán
