Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

_____________________________________________________________________25 7 , A királyi városoknál a Főkormányzónak, törvény által korlátozandó hivatala felállíttassék, s a tisztújításoknáli kijelelés arra bizassék. 8, A zsidóknak adott kedvezések az 1840. 29 tv. rendelkezésein túl ne terjesztessenek. És ha a Karok és Rendek igyekezete a nagyméltóságú Főrendű táblánál ellenzésre nem találna, s a törvényjavas­lat a mostani formában megmaradna, akkor Követ urak a többi királyi városok Követeivel egyet értve a legfelsőbb helybenhagyás megtagadása végett Ő Felségéhez folyamodjanak. Továbbá ami a királyi városoknak a Kerületi Választmány által a megyék egyes szavazatai irányában adaüti 16 szavazatok számát illeti: Mi azon alapot, melyre az érdeklett kiszámítás építve van, méltányos­nak és jelen körülmények között egyedül felvethetőnek találván, abban megnyugszunk, és Követ Urakat ebben az értelemben leendő szavazásra utasítjuk. Végre az iránt is kívántuk figyelmeztetni Követ Urakat, hogy jelentéseikben minden fontosabb tárgy vitatásánál a szólók neveit egymás után kitenni ne terheltessenek. Az országgyűlési tudósításokat figye­lemmel kísérőnek érdekében állván tudni, egy vagy más tárgyban, kik milyen véleményben szavaztak. Fogalmazvány IV. A 1011/m 115.d 310/1843. 10. Pozsony, 1844. január 13. Követi tudósítás a megyei kihágások tárgyalásáról Mi előtt az elenyészett 1843dik év December 21én költ utolsó Tudósításunk meg szakasztott fonalát föl­fognánk, alázatosan jelentjük, miképpen a Tekintetes Nemes Tanácsnak és Nemes Választó Hites Közön­ségnek a múlt év December 26-án költ hivatalos levelét, a mellé csatolt zsidók polgárosítása elleni petitióval együtt f.hó 2-án tisztelettel vettük, mely petitiót annak idejében, midőn t.i. a tárgy Országos Ülésben tanácskozás alá kerülend, mint Polgár Társainknak a zsidók polgárosítása ellenében nyilvánított ellenszenve bizonyítványát, utasításunk szavai szerént a Tekintetes Karok és Rendek eleibe fogunk juttat­ni, különben is egyik legfőbb feladatunknak tartván, erőteljesen küzdeni e téren, és kivívni azt, hogy a zsidók polgárosításának eszméje meg ne testesüljön, - mihez, tekintve jelen körülményeket szinte teljes reménységünk van. ­. .Januarius 5-től kezdve egészen a mai napig a Kerületi Ülések tanácskozását, a megyei kihágások eránt készített 39. § feletti értekezés foglalta el, melynek fő tárgya volt azon, kérdés, vajon a Tiszt és Követ választásoknál gyakorlatban lévő megvesztegetés és korteskedés, magába véve oly tény é miről a Tör­vényhozás, mint elsődleges bűnről, és ennek büntetéséről rendelkezhető? - vagy pedig az innen eredni szokott kicsapongások, mint a megvesztegetés és korteskedés eredményei lennének büntetés alá vonan- dók? Mind két igen fontos kérdés eránt számos szónokok nyilatkoztak... .. .Ezen időtől fogva, minden Ülésnek tárgya az ezek feletti vitatkozás, és egymásnak való felelgetés volt, míg végre Januárius 16-án tartott Kerületi Ülésen szavazatra tűzetett ki azon kérdés,, vajon a megveszte­getésre nézve határoztassék é a Törvénybe büntetés? Melynek eredménye az lön, hogy Gömör, Bereg, Békés, Torontál, Hont, és Pest egyedül maradván a mellett, hogy a vesztegetést büntetni nem lehet, a jelen volt több Törvényhatóságok ezen vétket büntetésre méltónak tartották. El lévén e szerint döntve a fő kérdés, azon időtől fogva a tanácskozás a megvesztegetés külön féle nemei felett foly... Alázatos szolgái Nagy Sándor Komlóssy László országgyűlési követek Eredeti, kéziratos IV.A 1011/r.l3.cs.22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom