Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

1. Debrecen, 1842. december 31.

J6

__________________

K

öveti utasítást kidolgozó választmány jelentése

Első helyen áll a királyi városok országgyűlési helyzete és mitől emez feltételezve van, azoknak belső elrendezése.

...az álláspont, melyből kiindult, a királyi városok bel szerkezetének a megyei rendszerhez oly feltétellel leendő alkalmazása volt, miszerént a kettő együtt összhangzásba hozattassék.

A királyi városok mostani állása, kettős szempontból lévén megítélhető, u. m. egyfelől azoknak a nagy- méltóságú kormány és felsőbb ítélőszékek iránti viszonyait, más felől belső elrendezésöket tekintve.

A mi az elsőt illeti: midőn a királyi városok a publico- politikumba jelenleg a királyi helytartótanácstól, gazdasági tárgyakban pedig az udvari kamarától függenek. Óhajtható lenne, hogy a kincstártóli függés teljes megszüntetésével a királyi városok a helytartótanács főfelügyelete alá törvény által visszarendeltetnének. Ő Felségét a királyi városokra nézve illető törvényes jogok magok épségükbe hagyatván.

Ezen javaslatra pedig itt megjegyződik, hogy abban semmi újítás nincs, sőt az csak visszakozása lenne a régi állapotnak, melybe a királyi városok az 1730. évet megelőző időkben, úgy az 1783 és 1790. esztendők közötti időszakban voltak.

... jónak látnánk az 1832/36 országgyűlésre e város részéről a küldött Követ Uraknak adott azon utasítást ismét megújítani: mi szerént a tárnoki és királyi személynöki székek megszüntetvén, a királyi városok perei feljebbvitelek útján a királyi és hétszemélyes táblára mennének. Ezeknek tagjai a királyi városok kebeléből kinevezendő egyének által megszaporíttatnak.

...a felsőbb kormányszékeknél is alkalmazzák az alkotmányos 4. Rend képviselőit.

A mi másrészről a királyi városok beligazgatását érdekli: a polgárság kebelében voltok, nélkülük semmi se történjen, melyet már eddig is képviselve lát azon régi institúcióban, minél fogva a Királyi városok közügyeinek elintézése, a tanács és a községből választott un. esküdt polgárok közt megosztva volt. Kik bár nem a polgárság által választattak, mindazonáltal most a városi rendszerben, mint az összes polgárság képviselői jelennek meg. Kérdésbe tette magának- hogy akár az országgyűlési követ és városi tisztviselők választásába, akár a közigazgatásba, tanácsos lenne e minden polgárnak egyenes befolyást engedni- vagy a képviseleti rendszert az eddiginél szélesebb alapra építve és biztosabb formákba öltöztetve továbbra is megtartani?

A városi polgárságnak csak közvetőleg adasson rész a beligazgatásban, oly módon, hogy az általok választandó, s bizodalmukra érdemes képviselők mind a tisztviselőket, mind az országgyűlési követeket válasszák- mind pedig a város közügyéit a tanáccsal együtt tartandó közgyűlésekben, és annak tagjaival egyenlő szavazattal igazgassák.

... Úgy vélekedünk, hogy választó lehetne minden helybeli polgár, továbbá minden házbirtokos, ezen kívül pedig minden önállású nemes és honoratior, ki valamely városnak állandó lakosa, ha szinte háza nincs is.

... a királyi városok általános óhajtása lévén, a helyhatósági bíráskodásnak a keblökbe lakó nemesek és tisztes rendűek személyire törvény által leendő kiterjesztése- mely rendszabály a városi beligazgatást igen megkönnyítené - minthogy ettől a 3. Rend főképp azért láttatott eddig idegenkedni, mivel a városi tisztviselők választásába részt nem vehetett. Mi ezen idegenkedést csak azáltal véljük elháríthatónak, ha itt is azon elv, hogy a nemes embert csak oly bírák ítélhetik meg, kiknek választásába befolyással lehetett, elfogadtatik és alkalmazást nyerénd.

Mi a képviselőket érdekli, már ezektől megkívánandónak véljük, hogy polgári joggal és városi ingatlan vagyonnal bírjanak.

... a képviselői testületet akképp kívánnánk alakíttatni, hogy az amennyire lehet mind a vagyonnak, mind a jó akarattal párosított értelemnek hű kinyomása lenne. Számra nézve a mostaninál jóval több, részerént azért, hogy a közdolgok iránt minél többeknek részvéte felgerjesztessen, részint azért, hogy már számára nézve kül befolyásnak minél kevesebbé legyen kitéve.

... erről döntsön majd az országgyűlés.

... azt itt javaslatba tenni jónak láttuk, hogy ide nem értve a tanács tagjait, melynek jegyzői és tisztiügyvédi kara is a közgyűlésben határozó szavazattal lenne felruházandó- a képviselőtestület városunkban 150 tagokból állhatna - megjelenhetvén a közgyűlésekben, de csak értesítő szavazattal, a városi alsóbb tisztviselők is, kik egyébiránt addig, míg a várostól fizetést vesznek, képviselőkké nem választathatnak.