Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

17

A közgyűléseket, sőt a törvényszékek üléseit is...teljes nyilvánossággal, oly szabályok mellett azonban, melyek a köztanácskozások méltóságát, és a szükséges rendet, s csendet biztosítani képesek legyenek, véljük tartandónak.

... az örökös hivatalviselés megszüntetvén, minden városi felsőbb és alsóbb tisztviselők az időszakonként előforduló tisztújításoknak a megyék példájára alávettessenck.

... a minden három esztendőben előkerülő tisztválasztást céliránytalannak, sőt károsnak tartjuk. A két tisztújítás közti határidőt 6 esztendőben javasolnánk megállapíttatni, kivéve, hogyha a helybéli körülmények mi már e városban is nem egyszer megtörtént, a 6 évek eltelésének kivárását meg nem engednék. Ezen 6 évi tisztújításokat pedig nem csak a felsőbb és alsóbb minden tisztviselőkre, hanem magokra a képviselő testület tagjaira is kiterjesztendőnek véljük.

... Sőt, hogy a királyi városok a királyi biztosoknak... befolyásától mindenkorra felmentetnének, törvény által kívánnánk megállapíttatni. Minden királyi városnak nem egyenként ugyan, hanem helyzetük és egymástóli távolságukhoz képest, a törvénybe világosan meghatározandó jogokkal és kötelességekkel felruházandó, a megyei főispánokhoz hatáskörére nézve hasonló, főkormányzó adattasson.

... a tanácsnak két külön testületre indítványozott felosztása, a törvénykezési ügyek elítélése egy testület, a gazdasági tárgyak kezelése pedig másik testületet annyira elfoglalna: hogy mind két osztály hetenként négyszer tartandó üléseiben elegendő munkát találna.

... Minden héten egy nap, jelesül hétfőn, a főbíró elnöklete alatt teljes tanácsgyűlés tartatván... A két testületre osztandó tanácsnak belszerkezetét ekképp lehetne alakítani: A törvénykezési osztály állhatna a főbíró elnöklete alatt, az egyedül büntető törvényszékeken megjelenni tartozó város kapitányán kívül, kire a fenyítő perekben hozott ítéletek végrehajtása is bízandó lenne, 6 tanácsnokból, két jegyzőből, a tiszti ügyvédek is ezen osztályhoz tartozván.

Ezen tanácsnokokat fel lehetne ruházni, hogy meghatározandó kerületjeikben a képviselő testület kebeléből magok mellé veendő két esküdt polgárral 60 rft - ot meg nem haladó adóssági pereket, mint törvényes bíróság, sőt, mint béke bírák, elintézhessenek, jegyzőkönyveiket minden évnegyed végével a tanácsnak bemutatni tartozván.

A törvénykezési osztályban az ítélet hozása mind a polgári, mind a büntető perekben legalább 5 tagnak jelenléte kívántatna..

A gazdasági, s illetőleg közigazgatási osztály a polgármester elnöklete alatt számlálna 4 tanácsnokot és a képviselő testületből évnegyedenként szavak többségével választandó, s fizetség nélkül szolgálandó 5 tagot, 2 tanácsjegyzővel együtt. Ami ezen két osztálynak hivatali körét érdekli, eszerént a törvényszéki osztályt, mind a polgári, mind a büntető perek elítélése, s az ítéletek végrehajtása, az idetartozó felsőbb és legfelsőbb rendeletek, parancsolatok, hivatalos jelentések és levelezések tárgyalása, a közigazgatási, s illetőleg gazdasági osztályt pedig minden egyéb, nem törvénykezési ügyeknek elintézése ...

A két testületnek foglalatosságai egymástól szorosan elkülönülnének, egyedül a főbíró, mint a város fő tisztségviselője... figyelmét nemcsak a törvénykezési ügyekre, hanem a beligazgatás minden ágaira kiterjeszteni tartozik.

A királyi városok országgyűlési követeinek jelen helyzete, és e részbeni teendők sorát illetőleg...

A 4. Alkotmányos Rend követei a 3. Rend által szavazati jogukból kiüttetve, az országgyűlésen csak szenvedőleges állásra vágynak szoríttatva. Ezen sérelem gyökeres orvoslását elsőben is a királyi városok belső elrendezésén kell kezdeni. Tudniillik a királyi városok követei nem a polgárság, hanem csak a tanács és választott hites közönség által választatván és utasíttatván, nem pedig a polgárságot képviselik.

... minthogy azonban a királyi városoknál most fennálló választási módot - mely, ha azonban különbözőképpen gyakoroltatott is, de sehol a tanács és választott polgárság kebelén kívül nem terjedt, a törvénnyel szinte egyerejű, oly törvényes gyakorlatnak esmeri e választmány, melyet alkotmányos úton, egyedül csak a törvényhozó hatalmak kölcsönös megegyezésével, országgyűlésen hozatandó törvény által lehet megváltoztatni.

... E küldöttség pedig a választóknak csak közvetett, és mint feljebb bőven kifejtette, képviselők által gyakorlandó részvétet akar a választásokba tulajdoníttatni.

... Részünkről jónak látnánk Ő Felsége előtt az iránt esedezni, hogy a királyi városok elrendezését és ebből folyó szavazati jogát, illetőleg az országgyűlés szabályozását királyi kegyelmes előadásai közé, első helyre kitűzni kegyeskedjék.

Végre ami több királyi városok abbeli kívánatát érdekli, hogy követeiknek egyenkint, a megyék követeivel egyenlő szavazati jog adatasson, előre bocsátva azt, hogy városunkat ezen jog az 1715. évi 108. te. világos szavainál fogva, mellyek szerint a királyi várossá lett felvétele alkalmával nem csak a királyi városok sorába, mint ez más városok becikkelyezésénél történt, hanem egyenesen az ország karai és rendjei közé üléssel és szavazattal iktattatott, tekintve portái számát is, véleményünk szerint annyival inkább