Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben
160 geire: másfelől kérjük, könyörögjük az igazságos isten hatalmát és áldását mimagunkra. Éljen Kossuth! Magyarország üldözött idvezitője! - Éljen a magyar nemzet! Ma, azaz octob. 1-én, népgyüléseket tartunk. - Debreczeni s alföldi magyar nép' - Ha az ellenség győz: téged ér a legiszonyatosb csapás. Mert neked - neked - e nagy földhátán nincs és nem leend több hely, mint mellyen most lakok - Ha innen kiüldöztetel: földönfutóvá kell lenned. Fojtsátok meg a gyávaságot. Tegyük semmivé az ellenséget. Bátorság és isten legyen veletek. Könyves Tóth Mihály 20. Debreczeni napló 1848. október 22. Alföldi Hírlap Octob. 19. Futár érkezvén oct. 16-dikán Aradról, hogy siessünk segitségökre, - a nemzetőrségnek előlegesen kijelölt századai néhány nap alatt teljesen felszereltettek, és ma elindultak Aradra. - Lapunk több ízben kicsinylőleg szólott a helybeli lakosságnak a felkelés körüli készségéről, most már fendobogó kebelből elősugárzó örömmel, kalapot emelve meghajlunk a hazafiui lelkesültség előtt, és visszavonjuk előbb is csupán buzditásra számitott megrovásainkat: mert már mintegy 1200, nagyára tősgyökeres polgár, indult ki, mint lovas és gyalog nemzetőr, megszokott tűzhelyéről, kik többnyire mind vagyonos lakosok; és általok táplált népes családaik kebléből kelle magokat kiszakasztaniok, hogy az üldözött magyar fajnak, 25-30 mértföldnyi távolságra, segítségére és védelmére siessenek. - A siró nők és gyermekek ezerei kisérék ki a ma kiindult lelkes csapatot a város széléig, hol ez szekerekre ülvén, sietett le - talán megérkeztével tüstént a liarcz tüzében lépni fel. - Az erőteljes seregnek igen kedves alakot kölcsönzött a kalapokról lelengedező vérveres szalag; és mintegy azon korba hivők magunkat visszavarázsoltatni, midőn a reformált egyház lelkészei a vallásérti küzdelmek korában vezéreik és zászlóvivőik valának híveiknek: mert itt is elől vezérlőként nemzetőri ruhában, palástosan s kardosán, papi kalapja mellett vérszín lobogóval lovagolt egyházunk egyik kedvelt lelkésze, Könyves Tóth Mihály; a sereg zászlóját pedig Lukács Dániel segédlelkész vitte. Mindketten lemennek Aradra. Isten gondviselő hatalma vezérelje, fedezze és védje mindenha lelkes polgártársaink mindenikét; és mi bizton várjuk, hogy a debreczeni polgár névnek dicsőséget és babért fognak aratni. Aradról írják: a város ágyuztatása alkalmával két debreczeni sebesittetett meg, de nem veszélyesen; a harmadiknak puskája tusáját lőtték el, mire laconice ezt mondá: “jól van, csakhogy a kakast nem találták, mert különben még szerencsétlenség történhetett volna”. A Debreczen várostól állított ujonczok, szombaton, oct. 21-én indultak el Egerbe, zászlóaljuk gyülhelyére. 21. Szoboszlai Pap István püspök beszámolója a tábori lelkészek jelentkezéséről 1848. november 6. TtREL Egyházkerületi Közgyűlési Jegyzőkönyv. 307. szám Elnök superintendens úr közrehozza, mikép a’ Közlöny 10-ik számában egy a’ nemzetőrségi szolgálatróli rendelet tétetvén közhírré, e’ rendeletben egyebek között az is olvastatnék, hogy ha a’ táborba indulandó nemzetőrség, magának tábori lelkészt kívánna, ezen kivánata annak telyesittetnék. - Melly ezen ministeri rendeletet, tisztelt superintendens úr köröztetvén, illető esperes urakat az iránt kérte meg, szólítanák fel ezek, a’ kebelbeli szolgatársaikat, a’ netalán kívánandó tábori szolgálatok telyesitését tartozó vállalkozásra; - ’s ezen felszólítás következtiben - mint tisztelt Superintendens űr esperes uraktól hivatalosan értesült volt, eddig az öszves egyházkerület kebeléből 20-n vállalkoznának is; azonban elnök Superintendens úr még illy tábori lelkészek kirendelése végett senki által meg nem
