Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése
hogy nem egy-egy fond mechanikus szétdarabolása révén keletkeznek. Állag nincs minden fondban, többnyire csak a nagyobb iratképzők fondjaiban találhatók. A sorozat az állagnál mélyebb szintű levéltári egység, amelyről azonban szintén nem mondható el, hogy minden fondban vagy állagban megvan. A fondon vagy állagon belüli formai, alaki jegyek vagy tárgyi, tartalmi összefüggések alapján létrejövő levéltári egységeket nevezzük sorozatoknak. Formai pl. az iratfajták (jegyzőkönyvek vagy iktatókönyvek vagy mutatókönyvek vagy iratok) szerint kialakított sorozatok, de vannak időrendi sorozatok is. Tárgyi sorozatok a fondon vagy állagon belül tartalmi kapcsolatok alapján kialakított egységek. Úgy jönnek létre, hogy kisebb tárgyi egységeket vonnak össze egy nagyobb tárgyi levéltári egységbe. A levéltári intézmények az őrizetükben levő fondokat tovább csoportosítják történelmi korszakok szerint és az iratokat létrehozó szervek funkcionális típusai alapján. Jelen munkában a hazánkban egységesen tipizált 33 fondfőcsoportba tartozó iratok közül sorrendben ismertetjük azokat, amelyek a Flajdúböszörményi Fióklevéltár őrizetében megtalálhatók. A főcsoportok bemutatása után adjuk közre az iratok leírását, az intézmény őrizetében levő fondokat. Előzetesen jegyezzük meg, hogy a római számokkal jelölt fondcsoportok közül a IV-től XV-ig terjedő rész a feudális és kapitalista kori iratokat, a XVI-os a Tanácsköztársaság dokumentumait, a XVII-től XXXII-ig besorolt fondok a szocialista kor levéltári anyagát jelentik. IV. FONDCSOPORT Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok A HAJDÚKERÜLET LEVÉLTÁRA5 ÉS EGYHÁZI ANYAKÖNYVEK Az önálló igazgatással rendelkező, kiváltságolt hajdúvárosok érdekeinek védelmére már 1698-ben közös főkapitányt választottak. A Szabolcs vármegyével vívott küzdelmek, de az államérdek is hozzájárult a hajdúvárosok kiváltságos jogállású kerületté szervezéséhez. Jogilag a Szabolcs vármegyétől való különválástól, 1790-től számítják a Hajdúkerület létrejöttét, amely önálló közigazgatási egységgé válva 1 876-ig állt fenn. Akkor a megyerendezés során Hajdú megyévé alakult. A társadalmi fejlődés során a hajdúvárosok önállósága csökkent, a létrehozott védelmi szervezet a városok fölé nőtt. A kerület hivatali szervezete a növekvő igazgatási, gazdasági és igazságszolgáltatási feladathoz idomulva megerősödött, s az ügyvitelnek megfele5 Az "A" és "B" betűvel jelölt fondok a történelmi periódusra utalnak, a konkrét időhatárokat lásd az iratok ismertetésénél. A fondok történetéhez alapvető munkák: - A helytörténetírás levéltári forrásai I. 1848-ig. A Hajdú -Bihar Megyei Levéltár közleményei (a továbbiakban HBML.K.) 3.sz. Szerk.: Komoróczy György. A helytörténetírás levéltári forrásai II. 1848-1944. (HBML.K.) 4. sz. Szerk.: Komoróczy György. Db. 1972. A helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944 -1971. (HBML.K.) 9. sz. Szerk.: Gazdag István. Db. 1976. 8
