Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése
lően kiépült. A főkapitány elnökletével a városok 2-2 küldöttjéből álló gyűlés határozott a felmerülő kérdésekről. A XVIII. században a testületi alapon álló hivatali szervezet tagjai a következők voltak: főkapitány, alkapitány, főjegyző, aljegyző, négy rendes táblabíró, tiszteletbeli táblabírák (számuk 10-16 között váltakozott), házi és hadi pénztárosok, főügyész, alügyész, számvevő, biztos és levéltáros. A főkapitányt a városok választották, tisztségében a király erősítette meg. A XIX. század elejétől a közgyűlés állított jelölteket, akik közül a király nevezte ki a főkapitányt. A hajdúkerület többi tisztségviselőjét a közgyűlésen, „tisztújításon” választották meg. A tisztségviselők létszáma, fizetése a helytartótanács akaratától függött. A kerület szervezeti felépítése 1848-ig nem változott, de ekkorra a közgyűlés már elvesztette korábbi jelentőségét. A kerület számvevői hivatala gazdasági ügyeket intézett. A közgyűlés döntésének megfelelően az adók, a természetbeni hozzájárulások, a katonaállítások, a dicalis összeírások ügyeit kezelték. Az ügyészi hivatalban a nyomozati és periratokat intézték. A hivatal illetékessége a hajdúvárosok területén elkövetett összes bűntettre kiterjedt. Jogszolgáltatási gyakorlata hasonlóan az országoshoz - a vádlottak bűnösségét a vizsgálat befejezése után csak bizonyítékok alapján állapíthatták meg. A kerület hatásköre a városok bíráskodására is kiterjedt, 1711-től ide fellebbezhettek a városi magisztrátusok ítéletei ellen. A kerületi törvényszék anyaga polgári, büntető peres iratokat tartalmaz. A kerület büntetőbíráskodásának a joga 1788/89-ben szünetelt, mivel II. József rendeletére Szabolcs vármegyével egyesítették. Az 1848-as forradalmi törvényhozás részletesen nem szabályozta a hajdúkerület jogállását. Először a városokban választották meg a vezető testületeket, majd a tisztikart, utána a városok képviselői szavaztak a kerület bizottmányának az összetételéről. A bizottmány közgyűlésein a főkapitány elnökölt. A közgyűlés a városok ügyeiről, szabályrendeletekről, a honvédelmi toborzásokról tárgyalt. A Bach-rendszerben a Hajdúkerület beolvadt ismét Szabolcs megyébe. Az önkényuralom idején szünetelt, 1861-ben megszűnt, s a törvényhatósági bizottság megalakulásáig csak 1867-1871 között tartott újra üléseket a bizottmány. 1871 és 1876 között önkormányzati joghatóságként, a kerület megszűnéséig törvényhatósági bizottság működött, amelynek összetétele a polgári átalakulást tükrözte, tagjai az uralkodó osztály érdekeit juttatták érvényre. A kerületi főkapitány szervezetét 1863-ban átalakították. A főkapitány a „terület kormányzója” volt, helyettese az alkapitány. Közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben a jegyzői kar végezte a tényleges hivatal vezetést. A főjegyző mellett a kerületi főügyész is kiterjedt jogkörrel rendelkezett. A közgyűlés elé kerülő ügyeket a főkapitány és közvetlen munkatársai bírálták el, és kiadták a szakelőadók részére. A Hajdúkerület levéltári anyagában 1605 és 1876 között keletkezett iratok találhatók. A kutatást iktató és mutató könyvek segítik. Az anyakönyvi másodpéldányokat is a fióklevéltárban őrizzük. Az egyházi anyakönyvek kevés kivétellel 1895-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig kerültek a levéltárba. Hajdú-Bihar (vár) megye minden településének egyházi anyakönyvi másod-példányát itt őrizzük felekezetek szerint: református, római katolikus, görög katolikus, görögkeleti, evangélikus és izraelita anyakönyveket. 9
