Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése
A kutatást az intézménnyel egyidejűleg létesített és folyamatosan bővülő szakkönyvtár segíti. A fióklevéltár mikrofilm-leolvasóval és fénymásolóval is rendelkezik. Iskoláknak rendhagyó történelemórákat, más intézményeknek, csoportoknak (pl. munkahelyi közösségek, országjáró csoportok, szakkörök) források bemutatásával egybekötött honismereti és helytörténeti előadásokat igény szerint tartanak. Ügyfélszolgálatunkhoz többek között szolgálati idő beszámításához szükséges igazolások, épületekre, földbirtokra vonatkozó, és személyekkel kapcsolatos másolatok kiadása tartozik. Levéltárunk a kutatást segítő intézményközi kölcsönzést is végez. A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE3 4 A levéltárak az őrizetükbe kerülő iratokat tudományosan kimunkált, egységes szempontok szerint rendezik és rendszerezik. Elsődlegesen vagy eredet (proveniencia) vagy formai ill. tartalmi kapcsolatok (pertinencia) alapján csoportosítják az iratanyagot. Az így összetartozó iratokat a levéltári terminológia fondnak nevezi. A magyar gyakorlat szerves és szervetlen fondot különböztet meg. Egy-egy szerves fondhoz valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező illetőleg nála keletkező és rendeltetésszerűen nála maradó iratok tartoznak. A szervetlen fondot gyűjteménynek vagy gyűjtemény jellegű fondnak nevezik, ami arra utal, hogy bizonyos szempontok szerint más fondokból alakítják ki a levéltári együttest. Amíg a szerves fond természetesen alakult levéltári egység, addig a szervetlen fond mesterségesen alakított. A fond a legjelentősebb levéltári egységnek számít, állandó pillére a rendezésnek, ami azt is jelenti, hogy a levéltárakban őrzött bármely irat valamilyen fondhoz tartozik. A levéltári anyag rendszerében még két megnevezésre utalunk a fondon belül: az egyik egység az állag, a másik a sorozat. Nagyságrendben fond, állag, sorozat a sorrend. Az állagok a fondokon belüli legmagasabb szintű levéltári egységek, amelyek bizonyos szempontok szerint egymástól elkülönülő, de a fondon belül összetartozó iratanyagok. Az állagok szerinti elkülönülés alapját az iratképző szerven belüli funkcióbeli és szervezeti különállás, az önálló iratkezelés (iktatás, irattározás), a saját segédlettel való ellátottság (iktatókönyv, mutatókönyv) és a nagyobb terjedelem adják. Az állagok általában természetesen alakult levéltári egységek, ami azt is jelenti, ' Már utaltunk arra, hogy egyéb kiadványokon túl a fondismertetőhöz elsősorban “A helytőrténetírás levéltári l'orrásai I-III.” kötetében publikált szervtörténeti kutatásokat használtuk fel. Összeállításában közreműködtek Béres András, Dankó Imre, Gazdag István, Komoróczy György, Meró Zoltánná, Nagy Gyuláné, Nagy Sándor, Pásti Judit, Poór János, Varga Antal, Veliky János és Újlaky Zoltán. 4 A fondok kialakításához, rendszerezéséhez, alaposabb ismeretéhez néhány itt felhasznált kiadványra hívjuk fel a figyelmet.- Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.- Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerkesztő: Endrényi Ferenc. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. - A levéltárak ügyviteli szabályzata (melléklet a művelődésügyi miniszter 130/1971 M.K. 10. MM sz. utasításához. 7
