Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A fióklevéltár története, iratanyaga
A megyei levéltárak mellett 1968 után fióklevéltárak is létesültek. így jött létre a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár szervezeti egységeként a hajdúböszörményi fióklevéltári 981-ben, amely a Debrecenben működő anyaintézménytől a repertóriumban felsorolt iratokat vette át. A két intézmény és irataik szoros kapcsolata miatt a fióklevéltárban kutatónak gyakran Debrecenben is ki kell egészítenie jegyzeteit, vagy fordítva. Adott kutatási témákhoz forrásbázis kiegészítésül felhasználható még megyénkben a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Kollégium Levéltárának iratanyaga is.1 A FIÓKLEVÉLTÁR TÖRTÉNETE, IRATANYAGA2 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára 1981. május 7-én nyílt meg. Létrehozása enyhítette a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár raktározási gondjait, másrészt a Hajdúkerület egykori székhelyére hozta vissza a Hajdúkerület és a Hajdúböszörményhez közelebb eső hajdúvárosok iratanyagát. Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Vámospércs iratanyaga továbbra is Debrecenben található. Megyei határozat született 1978-ban, hogy a Hajdúböszörmény, Dorogi utca 5. szám alatt kiürült épületet a levéltár rendelkezésére bocsátják. Ennek ismeretében a megyei levéltár a fióklevéltár kialakításához szükséges pénzügyi fedezetet az 1979- es költségvetésbe tudta beépíteni. 1979 áprilisában viszont a város vezetői új, késleltető akadályról tájékoztattak: a Bocskai István Gimnázium épülete életveszélyessé vált. így mivel a fióklevéltár kialakítása a kezdetnél tartott, az épület egyik szárnyában ideiglenes jelleggel tantermeket és szertárt létesítettek. Természetesen mindez hátráltatta a-felújítási, karbantartási munkálatokat, a levéltári működéshez szükséges átalakításokat, illetőleg késleltette a helyiségek berendezését. 1979 júniusában a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya 500 ezer Ft pótelőirányzatot engedélyezett a fióklevéltár létesítéséhez, amelynek nagy részét Dexion-Salgó állványok vásárlására és szerelésére fordították. A Kulturális Minisztérium 1979. augusztus 14-én a fióklevéltár létesítéséhez hozzájárult, s a tényleges munka ezután indulhatott meg. A következő év nyarán került sor a használatbavételi eljárásra, mely alapján az építésügyi hatóság engedélyezte az épület rendeltetésszerű működését. A levéltár dolgozói közben a belső szakmai előkészítést végezték (dobozolás, az anyag szállításra való kigyűjtése, nyilvántartások, raktári jegyzékek elkészítése). A fióklevéltár kezdő személyi állománya egy tudományos munkatárs, egy levéltári kezelő és egy részfoglalkozású kisegítő volt. Debrecenből, a megyei levéltárból, az iratanyag Hajdúböszörménybe szállítása 1980 nyarán kezdődött. A költöztetésben a levéltári alkalmazottakon kívül az ifjúsági szervezet tagjai és katonák is segítettek. 1981 tavaszán került sor a Hajdúkerület iratanyagának és a kéziratos tér1 Kormos Dísztó: Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője. Debrecen, 1984, 2 A fióklevéltár kialakítója, leendő igazgatója Radics Kálmán volt. aki az 1982-ben kiadott útmutatóhoz a szöveges részt is összeállította, melyet szíves hozzájárulásával kicsit átalakítva jelen repertóriumhoz is felhasználok. 5
