Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
Levéltári intézmények és iratanyagaik
LEVÉLTÁRI INTÉZMÉNYEK ÉS IRATANYAGAIK Az írásbeliség kifejlődésével, az írásos ügyintézés elterjedésével alakultak ki az iratokat, írásos dokumentumokat rendező, rendben tartó, majd őrző és a későbbiekben tudományos céllal feldolgozó intézmények, a levéltárak. Magyarországon a levéltárak ilyen jellegű munkája a XIX. század végétől kezdődött és csak XX. században vált rendszerezetté, szabályozottá. A levéltárügy viszonylag lassú fejlődése is okozta, hogy sok írott történeti forrás ment veszendőbe az évszázadok során. A XIII. századig visszanyúló előzmények után 1756 óta működik (Pozsonyban majd Budán) az „ország levéltára” (Archívum Regni), amelyből 1875-ben a Magyar Országos Levéltár létesült. A megyei levéltárak a XVIII. században alakultak ki - az 1723. évi 72. te. előírta - s a század végén mindenütt megvoltak már többnyire főhivatású levéltárosokkal. A különböző levéltárakat egyesítő intézmény elsősorban a központi kormányszervek feudális és polgári kori történeti értékű iratait gondozza. A levéltárügy mai szervezetében a Magyar Országos Levéltár általános levéltárként dolgozik. Gyűjtőkörébe a már említett központi kormányszervek anyagain túl az országos jelentőségű testületek, intézmények, egyesületek, gazdasági szervek, családi és személyi iratok tartoznak. Országos hatáskörrel, de egy-egy szakterület vagy iratképző szerv anyagának őrzésére szaklevéltárakat hoztak létre. Ilyen jelleggel működik Hadtörténelmi Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, a Vízügyi Hivatal Levéltára, valamint a felsőoktatási és tudományos intézmények levéltárai. Az egyházi levéltárak nyilvános magánlevéltárként működnek. A Hajdű-Bihar Megyei Levéltár három 1950 előtti törvényhatósági levéltár iratait őrzi: az 1700 körül alakult régi Debreceni Városi Levéltárét, az 1738-ban alakult Bihar megye levéltáráét, az 1698-ban alakult Hajdúkerület levéltára iratanyagát, amely 1876-tól Hajdú megye megalakulásakor annak iratanyagával egyesült, azután az előbbi 1981-ben a hajdúböszörményi fióklevéltárba került. A Hajdű-Bihar Megyei Levéltár legrégibb irata egy 1294-es oklevél, amely káptalani másolatban maradt fenn. Az őrizetében levő legkorábbi eredeti oklevél birtokügyben keletkezett 1311-ben. Debrecen városnak adataink szerint már a XV. században „kancelláriája” volt. Kezdetben az ún. nagy ládában őrizték az iratokat, a XVIII. században már „conservatóriumot” említenek a források. Külön kezelték a titkos levéltárat, s csak 1915-ben egyesítették újra a közlevéltárral. Egyedülálló érték a városi tanács közgyűlésének iratanyaga. A jegyzőkönyvek 1547-től szinte teljes sorozatot alkotnak. A régi városi és vármegyei levéltárak, a helyi önkormányzatok, törvényhatósági bizottságok iratanyagát a megyékben 1950 óta állami levéltárak gondozták, amelyek 1968-tól tanácsi kezelésű levéltárak lettek, s 1990-től a rendszerváltás után az önkormányzatok intézményeként működő közlevéltárként működnek napjainkban is. 4
