Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
Hajdúnánás iratai
A hajdúnánási városgazda iratai abból az időből maradtak fenn, amikor a perceptori tisztség már kifejlődött, a városgazda munkaköre tehát összeszűkült. A megmaradt naplókönyvek, telekfeljegyzések, számadások elsősorban külső birtokok, a város határában lévő puszták, szántók, legelők és rétek gondozására, üzemeltetésére fordított kiadások és ellátmányként kapott bevételek elszámolásait tartalmazzák. Ezek az iratok bemutatják, hogy milyen összeget fordítottak kaszáltatásra, legelő karbantartásra, a városháza körüli teendők elvégzésére, az utcák tisztántartására., melyek többek között a városgazda hatáskörébe tartoztak. a) Kézikönyvek 1796-1847 1. k. Városgazdái kézikönyv 1796 2. k. Nemes Nánás gazdája libellusa egy gazdasági évre 1798-1799 3-5. k. Városgazda manuális libellusa 1815-1847 b) Telekbirtok mennyiségét mutató betűrendes könyv 1840 c) Nagytilalmas puszta elenchusa /telkes könyv/ 1844 d) Naplókönyv az V. B. 346/b. állagnál 1847 e) Számadások az V.B. 346/e. állagnál 1847 V. A. 305. HAJDÚNÁNÁS VÁROS ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI 3 kötet, 0,10 ifin 1827-1848 Az adószedő /exactor/ a 17. századi jegyzőkönyvek szerint Hajdúnánáson is ismeretes volt. Feladata lényegében akkor a hadiadó behajtására és elszámolására terjedt ki. Amilyen mértékben kibontakozott a város pénzgazdálkodásának rendszere, olyan arányban alakult a pénzkezeléssel megbízott tisztviselők száma is. A 18. században egyre rendszeresebben kezdtek elszámolni a város jövedelméről. A magyar kamara 1731-ben kiadott rendelkezése nyomán a Hajdúkerület intézkedésére kezdték egymástól elválasztani a hadipénztár és házipénztár bevételi és kiadási ügyeinek kezelését. Az átmeneti időktől eltekintve a pénzgazdálkodás egészéért a pcrccptor volt a felelős, városi számadó, akinek irányítása alatt állott maga az adószedő is. Az adószedő a városi szenátus által megadott irányelvek alapján elkészített adóösszeírások, adólajstromok alapján szedte be a lakosokra megállapított adótételeket. A hadiadót külön nyilvántartásban kezelte, és annak a városra kivetett összegét a kerületi tartományi biztosnak számolta el a perceptor közvetítésével a városi tanács útján. A perceptori elszámolások nem maradtak fenn. Az elszámolásoknak csak egy részét ismerjük a városgazda nyilvántartó könyvéből. Az adózókról megmaradt összeírás a hadiadó felosztására vonatkozik, 123