Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
Hajdúnánás iratai
a demográfiai kép megrajzolásához nem elegendők. A városi adó szempontjából számba vették a helyben lakó nemeseket is, akik kötelesek voltak a közösség terheiből rész vállalni, miután nemesi kiváltságaik legfeljebb az állami adófizetési kötelezettség alól biztosítottak mentességet. Az utcaszernek nevezett városi járulékok viszont őket is terhelték. A nemesek összeírásában a vármegyei hatóság is részt vett. A meglévő összeírás a hajdúnemesekre vonatkozik. 1. k. Hajdúnánás város adózóinak összeírása 1827-1828 2. k. Repartitionale protocollum 1830 3. k. Hajdúnemesek rovatos, vagyon szerinti összeírásai840, 1847-1848 V. A. 306. HAJDÚNÁNÁS VÁROS HADNAGYSZÉKÉNEK IRATAI 1 kötet, 0,08 ifin, 1836-1843 A hadnagyszék az önkormányzati jogú városokban az 1836. XX. te. alapján megszervezett bírósági fórum volt. Az évszázadok óta működő törvényszék munkájának megkönnyítésére, a kisebb jelentőségű peres ügyek gyorsabb, rugalmasabb elintézésére alakult. Elvben a főhadnagy elnöklete alatt tartotta üléseit, a 18. század óta a gyakorlatban az alhadnagy látta el az elnöki tisztséget, és a megmaradt mutatóból megállapítható, hogy a főhadnagy ritkán jelent meg a tárgyalásokon. A hadnagyszék kisebb értékű vagyoni perekkel és kihágási ügyekkel foglalkozott. Az iratok főként gazdasági jellegű bűncselekményekre világítanak rá. A fond azonban egyetlen mutató könyvet tartalmaz, melynek tartalma a tárgyalási jegyzőkönyv anyagára mutat rá. l.k. Hadnagyszéki jegyzőkönyvek mutatója 1836-1843 V. A. 307. HAJDÚNÁNÁS VÁROS FŐHADNAGYÁNAK IRATAI 9 doboz, 1,08 ifin 1820-1839 A város főhadnagya mind közigazgatási, mind jogalkalmazási kérdésekben a szenátus elnöke volt. Munkakörének lényege a szenátus elé terjesztett javaslatokból, a város egészét érintő határozatokból és kerületi közgyűléseken való részvételének okmányaiból derül ki. Az un. főhadnagyi iratok olyan természetű ügyeket tartalmaznak, amelyek vagy nem kerültek tanácsi tárgyalásra, vagy befejezetlen intézkedésekre vonatkoznak, de vannak közöttük városfejlesztést érintő elaborátumok, vizsgálatokat elrendelő utasítások egy- egy kérvényező vagyoni helyzetéről, valamely visszaélés leleplezéséről, a lakóházak elosztásáról, a telek kijelöléséről, és számos más témakörben. Ezeket az ügyeket egy időben nem iktatták, hanem a főhadnagy személyesen, vagy a főjegyző bevonásával kezelte. Ez okozta, hogy évenként minden kü124
