Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

I. A márciusi események hatása s az átalakulás

előtt, melyek villámként áthatva a haza polgárainak szíveiket [szívét], máris oly szép és jó hatást eszközöltek, melyek szerint a barátság húrjai megpendülésével az egyetértés, béke és szeretet a majd minden újításoknál előfordulni szokott kellemetlenségeket egészen elhárította, és az egész megyében csend, béke, megelégedés, személy- és vagyonbátorság létezik. Az országgyűlési eredmények a következendők: 1- ör, a nemzetnek általános bizalmát bíró István főherceg, szeretve tisztelt nádorunk, jó urunk és királyunk által teljes hatalmú királyi helytartónak kineveztetett; 2- or, a tudvalevő 12 törvénypontok őfelsége által elfogadtattak, és azok részszerint [részben] már törvénnyé is váltak, részszerint országgyűlési tárgyalás alatt vannak. A létesültek a következők: a sajtószabadság megengedve, a censura [cenzúra] megszüntetve, a felelős magyar minsterium elnöke már kinevezve, a papi tized eltörölve, s az úrbéri viszonyok őfelsége által is megszüntetendőknek nyilatkoztatva [vannak]. Ezek azok a rendkívüli körülmények, miknek ünnepies kihirdetésök [kihirdetése] és a sürgetősebb közügyeknek lehető tárgyaltatások [tárgyaltatása] végett a népgyűlési végzés felhatalmazásánál fogva a jelen közgyűlést kitűzni szükségesnek tartottam." E gyűlésen olvastatott fel Batthyány Lajos miniszterelnöknek egy március 22-én kelt, eddig még tudtommal sehol sem közlött gyönyörű körlevele,

12 mely szintén azon aggálynak adva kifejezést, hogy a nemesekben és birtokosokban az úrbéri jövedelmek felfüggesztése s a földesuraknak csak a jövő országgyűlés általi kártalanítása gerjedezést szülhet, a közös teherviselés pedig az eddig adózóknak nevezettekben túlzott elhízást ébreszthet, és így mindkettő rendetlenségek kútforrásává válhat, s összeütközést idézhet elő, a rend és béke biztosítása tekintetéből egy állandó bizottság megalkotását rendeli el, mely a járásbeli tisztviselőkkel, figyelemmel kisérve minden keletkezhető mozgalmat, azt bölcsességgel vagy esetleg karhatalommal igyekezzék megszüntetni. A vármegye a miniszteri rendelet értelmében ezen állandó bizottmány tagjaiul Sántha György másodalispán elnöklete alatt Klobusiczky Jánost, Gázsy Imrét, Hodossy Miklóst, Bende Pétert, Reviczky Frigyest, Jakab Mihályt, Maiász Józsefet, Toperczer Ödönt, Bagossy Lajost, Lippert Mihályt, Ambrus Jánost, Bodó Lászlót, Fráter Miklóst, Szacsvay Imrét, Bernáth Józsefet, Drágos Jánost, Lukács Györgyöt, Thurzó Jánost, Komlóssy Antalt, Neupauer Jánost, Bölöny Menyhértet, ifj. Fényes Józsefet, id. Szilágyi Lajost, Sztupa Mihályt, Porubszky Istvánt, Ercsey Lajost, Marich Antalt, Csengery Antalt, Pétery Ferencet és Baróthy Lászlót nevezte ki.

13 Azonban nálunk e tekintetben karhatalomra nem volt szükség, s ezért elismerés népünk józanságának és a hatóságok őrködésének; nálunk a közbéke és a rend, kisebb jelentéktelen villongásokat leszámítva, sehol meg nem zavartatott. A március 27-i közgyűlésen még több küldöttség is neveztetett ki, nagyobb részint [részben] a fenti küldöttség tagjaiból. Kineveztetett egy küldöttség az új törvényeknek járásonkint leendő kihirdetésére,

14 egy másik a nemzetőrség szervezésére,

15 ennek elnökévé Beöthy Ödön neveztetett ki, ki már előzetesen [előzőleg] a visszahívott Reviczky Menyhért helyett az országgyűlés végnapjaira követül küldetett föl, s a nemzetőrség fővezérévé is 11 Az eredeti fogalmazvány ifj. Bölöny Sándor úr okmánygyüjteményében van. 12 Okmánytár: VII. 13 Bihar vm.jkv. 1848:239. 14 Bihar vm.jkv. 1848:306. 15 Bihar vm. jkv. 1848:310.