Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

I. A márciusi események hatása s az átalakulás

megválasztatott, helyetteséül pedig Klobusiczky János lett megválasztva. Ezen közgyűlés is magáévá tette a pesti 12 pontot,

17 s Kossuth Lajoshoz egy üdvözlő feliratot intézett, melyben tántoríthatatlan ragaszkodását fejezi ki hazánk ezen nagy fia iránt, kinek nevéhez csatolvák az újabb átalakulások s hazánk megszilárdult alkotmányának létesítése s kiküzdése.

18 A március 27-i közgyűlésnek egyhangúlag hozott lelkes határozatai megyeszerte megelégedéssel és köztetszéssel találkoztak, mert a közhangulatnak hű visszhangjai valának. Május 1-én volt újra közgyűlés; ebben már nemcsak az eddigi kiváltságos osztály, hanem a községek képviselő tagjai is résztvettek, minek következtében e gyűlést több ezer honpolgár jelenlétében szabad ég alatt nyitotta s tartotta meg Sántha György másodalispán, előadván megnyitó beszédében azt, hogy ezen gyűlés tárgya az április 11-én befejezett országgyűlésre elküldött követek jelentéseiknek [jelentéseinek] tárgyalása, az alkotott törvények meghirdetése [kihirdetése] s az ezek értelmében eszközlendő intézkedések lesznek. Pappszász Lajos és Beöthy Ödön előterjesztek jelentéseiket, aztán Sántha György átadván az elnökséget Pappszász Lajosnak mint első alispánnak, meghirdettettek az 1848iki törvények. Az e tárgyban hozott s Csengery Imre, akkori aljegyző által föltett végzéseket egész terjedelmében [terjedelmükben] közlöm, nem csupán ragyogó styljük [stílusuk] miatt, hanem főleg azért, hogy ezek közlése által rámutassak azon szellemre, mely a megye szívereiben lüktetett. A követek jelentése tárgyában 436. sz. a. [szám alatt] hozott végzés a következő: Ezen jelentések a bevégzett országgyűlésre vezérlék vissza az emlékezetet. Azonban annak eseményei a történetírás tulajdonaivá válván: a megye közönsége nem kívánja e részben előzőleg betölteni a történetkönyv legelső lapját, melynek bejegyzésére az utókornak van hivatása; s nem kívánja, fokról fokra bírálni a tényeket, melyek láncolatának csak kezdete van még a jelenkornak kezében, és végső szeme a kétes jövendőnek távolságában vész el. Az elenyészett országgyűlés utolsó volt, melyet a "kiváltságos nemzet" tartott, s utolsó, mely a "szabad nép" törvényhozását megelőzte. Ledőltek a régibb formák és intézmények. Az alkotmány ős épületében újabb oszlopok s újabb védfalak emelkedtek. A hazának múltja ez országgyűlésnél végződött be, s innen már jövőjének kelet-napja számítja magát. Midőn tehát a megye, a szétoszlott törvényhozás irányában, véleményét általánosan kijelenti: nem tesz egyebet, mint a határkő felállítását, mely megjeleli a helyet, hol a múlt és jövendő utai egymással összeértek; nem tesz egyebet, mint egy síremlék készítését, mely, állván a halottnak temetőjében, ennek emlékezetét s az élőnek irántai érzelmeit azért tartja fenn, hogy a maradék is ráírhassa elfogulatlan ítéletét az eltörölhető lapra. Voltának korszakok, midőn a magyar országgyűlések, a törvények szavai által is, akként érteimeztettek, miszerint azok a törvényeken ejtett sérelmek orvoslásának üdvös szerei legyenek. Voltának korszakok, midőn a törvényhozó tanács fáradalmai küzdés [küzdelmek] voltak, győzelem reménye nélkül, s éjjeli út a hajnal víradása [virradása] nélkül. Voltának korszakok, midőn a nemzet és kormány a törvényszerzés mezején ellenséges felek gyanánt egymással szemközt állottak, és egyiknek nyeresége a másiknak veszteségéül tekintetett. Voltának korszakok, midőn a törvényalkotás fölséges jogának gyakorlására egybegyülekezett nemzet saját királya szívéhez csak idegen kebleken 16 Bihar vm.jkv. 1848:226. 17 Bihar vm.jkv. 1848:227. 18 Bihar vmjkv. 1848:227.