Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben
véleményétől s a törvénybe beleegyezik, szükségét látván annak, hogy az életbeléptetett törvény továbbra is működjék. 599 A képviselőház május 2-i famosus [nevezetes] határozatát is magáévá tette Újházy László fölszólalására minden ellenvetés nélkül május 5-i ülésében a felsőház. 600 Vukovics aztán ily értelmezés mellett rendelte alkalmazni előfordulható esetekben május 12-én 1257. sz. a. [szám alatt] kiadott rendeletében a vésztörvényt. 601 így jöttek létre az első vésztörvényszékek. Hogy a honvédelmi bizottmány ezen első vésztörvényszékeket, kikből alkotta meg: az nem lett a hivatalos lapban soha közzétéve. Mindössze is két birói kinevezéssel találkozunk abban a rögtönítélő vegyesbíróságokra vonatkozólag, s ezek egyike is utólagos kinevezés. A kolozsvárihoz kineveztetett a február 28-i hivatalos lapban Krizbay Miklós 602 s a nagykállóihoz április 13-án Madács Pál 603 biróul. így tehát a honvédelmi bizottmány által fölállított első vésztörvényszékek bíráinak névsorát nem vagyok képes összeállítani, valószínűleg nem ösmerte azt a hovédelmi bizottmány sem, mert különben nem kellett volna elrendelnie Vukovicsnak egyik alább érintendő rendeletében a bíróság tagjai névsoruknak hozzá leendő fölterjesztését; az pedig, hogy a névsor nem volt ismeretes a honvédelmi bizottmány előtt, onnan származhatott, hogy Mészárosnak elől idézett rendelete folytán nemcsak a térparancsnokságok, hanem egyes kormánybiztosok is állítottak föl hadi törvényszékeket, 604 s azok, törvény ellenére folytatták működésüket a vésztörvények meghozatala után is. Egyes vésztörvényszéki bírák s ottan alkalmazott tisztviselők neveik [nevei] mégis tudomásomra jutottak, s azokat alább közlendenem is, itten csak azt emiitvén meg, hogy a kolozsvári vésztörvényszék elnöke Karacsay Sándor gf. volt, 605 tagjai pedig Hankovich György, az 55. honvédzászlóalj századosa, Fülöp Sámuel, Balló József, Vincze Ferenc és talán Vitós Gergely. 606 S Thim munkájából [értesülünk] arról [szerzünk tudomást], hogy Szabadkán a rögtönítélő törvényszék elnöke Sztrilich Tóbiás, közbírái Győri János, Vojnics János, Markalin Sándor és Szárcsay Abrus voltak, ez utóbbi egyszersmind jegyzője is, s számfeletti bírái Markovics László és Partics Lukács. 607 Ezt Iványi István másképp adja elő, szerinte az elnök Pilaszarovics József, a bírák Lénárd Máté, Szkenderovics József, Mamusich Alajos, Hofbauer Máté és Hoffmann Mihály, katonai részről pedig Skublics és Kutrovics voltak. 608 Orbán Balázs munkájából [értesülünk] arról, hogy Tordán is volt ilyen vésztörvényszék, de ez senkit nem végeztetett ki, ennek elnöke Betegh Gábor volt, bírói: Nagy Ferenc kolozsvári tanár, Székely Sámuel és Székely János tordai ügyvéd; ügyésze Szenté Ferenc; vádló és védőügyvédei: Érsek Elek és Tóth Károly. 609 A szegedi vésztörvényszék egyik tagjául Dáni Ferenc neveztetett ki, 610 s hogy a nagyváradi 599 Közlöny, 1849. márc. 21. (58. sz.); Pap Dénes (1870) 2:212. 600 Közlöny, 1849. máj. 9. (100. sz.); Pap Dénes (1870) 2:178. 601 Okmánytár: LXXIV. 602 Közlöny, 1849. febr. 23. (36. sz.) 603 Közlöny, 1849. ápr. 17. ( 81. sz.) 604 Horváth Mihály (1871) 3:89. 605 Kővári László (Pest, 1861) 223. 606 Ürmössy Lajos (¡894) 32-33., 37. 607 Thim József (¡887) ¡.209. 608 Iványi István (¡886) ¡-.465. 609 Orbán Balázs (I889):225. 610 Reizner János (1884) 231.
