Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
X. A vésztörvényszékek s a fölsőbb bíróságok 1849-ben
vésztörvényszék meg a következő tagokból állott: elnök volt Ambrus János, bírák Jakab Mihály és Komlóssy Antal, a katonaság részéről pedig Szontágh Sámuel honvédszázados és Fodor honvédfőhadnagy, pótbírák Földy (előbb Neupauer) János, Fényes Dienes és Sántha Kálmán honvédtiszt, közvádló Tokody Ágoston s jegyző Mezey Mihály. 611 Ez[en] csak szóbeli közlés után tudható, mert a megyei levéltárban nincs egyetlen sor, egyetlen okmány sem a nagyváradi vésztörvényszékre vonatkozólag, annak összes iratait megsemmisítették a magyar ügy bukása után, hogy azokat a császáriak föl ne használhassák a bíróság tagjai ellenében. Azt sem közölte soha a hivatalos lap, hogy mely helyeken s hány helyen állított föl ekkor a honvédelmi bizottmány vésztörvényszékeket. Horváth hivatolt [hivatkozott] munkájának idézett helyén csupán annyit említ föl, hogy ilyen vésztörvényszékeket több helyen, sőt a tábornokok önkényének meggátlása végett a főhadseregben is állított föl a honvédelmi bizottmány. És így innen sem nyerünk fölvilágosítást. Abból azonban, hogy ezen bíróságok mellé 1200 p. frt évi fizetéssel ellátott állandó jegyzői állásokra március 22én pályázatot hirdetett a honvédelmi bizottmány, 612 s hogy jegyzőkül ezen pályázat folytán a rögtönítélő politikai vegyes törvényszékekhez Nagykállóban Básthy Miklós volt főszolgabiró, Szegedre Szabó József, Nagyváradra a már emiitett Mezey Mihály, Kolozsvárra Ernyey Károly, Aradra Theisz Gyula honvédhadnagy s Szabadkára Tomcsány András neveztettek ki, 613 megtudható az, hogy ezen hat helyen volt vésztörvényszék. S Csány László erdélyi országos teljhatalmú főkormánybiztosnak március 23-án kelt hirdetményéből 614 ismét kitűnik az, hogy ő Nagyszebenben, Segesvárit, Brassóban és Besztercén állított föl ilyen rögtönítélő hadi törvényszékeket. A Honvédből még annak is tudomására jutni, hogy Marosszékben is állíttatott fői ilyen törvényszék, 615 valamint BelsőSzolnok megyében is, s ennek elnöke Incze Ferenc, polgári birái pedig Rácz Zsigmond és Veres József voltak, 616 s hogy volt ilyen törvényszék Alsó-Fejér megyében is, id. Farkas Sándor elnöklete alatt, 617 melynek polgári ülnökei Kemény János és Miksa Miklós, katonai ülnökei Gyarmathi Dénes és Barcsán Albert, közvádlója Tóth Zsiga s közvédje Pozsgai M. vala, 6 ' 8 valamint Fogaras vidékén is, hol a vésztörvényszék tíz napig működött, s egyik bírája Hamari Tamás nyugalmazott százados volt. 619 Ürmössynek már idézett munkájából pedig arról értesülünk, hogy Déván és Szászvároson is volt rögtönítélő bíróság, amott Tóth László földbirtokos, emitt Nagy Leopold ügyvéd volt a vádló, s amott elnök volt Kemény Lajos báró, s egyik bíró Dósa József ügyvéd. A „ Sommer-Feldzug des Revolutionskrieges in Siebenbürgen im Jahre 1849" veteránja szerint, 620 ki közhit szerint senki más, mint maga Úrban, Görgényben is V.-szentivánon [Vajdaszentiványon] is volt vésztörvényszék, s szerinte az erdélyrészi vésztörvényszékek élén a Kemény és Bánfy bárók, a Lázár, Haller és Teleky grófok neveikkel [neveivel] s Lőrincz Ferenc catholicus szerzetes és Krisosum 611 Komlóssy Antal szíves közlése után. 6.2 Közlöny, 1849. márc. 24. (61. sz.) 6.3 Közlöny, 1849. ápr. 5., 12. (71 és 77. sz.) 614 Honvéd, 1849. márc. 27. (76. sz.); Kővári László (Kolozsvár, 1861) 161. 615 Honvéd, 1849. márc. 31. (80. sz.) 616 Honvéd, 1849. ápr. 7. ( 86. sz.) 617 Honvéd, 1849. máj. 8. (112. sz.) 618 Honvéd, 1849. (147. sz.) 619 Honvéd, 1849. máj. 29. (130. sz.) 620 Úrban, Kari (1864) 24., 25.
