Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet
elmaradtak, sőt a helybeliek közöl is csak kevesen jelentkeztek, kiket, minthogy az akadémiai és gimnáziumi épület, a királyi nemes tápintézet s a premontrei rendnek ezzel kapcsolatos háza katonai célokra foglaltatott el, a tanárok háztulajdonosoktól bérelt saját szállásaikon tanítottak. Nagyváradon, Nagyszalontán és Derecskén ref. gimnáziumok voltak. A nagyváradi V [öt] osztályú volt, s tanulóinak létszáma 1848-ban 38 volt, s az 1849. év első félévben 43, a másodikban pedig 46, tanárai előbb Könyves János, aztán Szekeres Sándor és Makai László, s ennek lemondása után Bárányi Ferenc voltak. A nagyszalontai IV [négy] osztályú volt, tanulóinak létszáma 1848-ban 37, 1849-ben 27; tanára Ladányi Gedeon rektor volt. 846 Derecskén VI [hat] osztályú volt a gimnázium, tanárai Szigethy István rektor és Kálmán Mihály korrector voltak; a tanulók száma csekély volt, a fölsőbb osztályokban különösen; előadás volt az 184%-i iskolai évben is. 47 A belényesi királyi püspöki gör. kath. VI [hat] osztályú középtanodában az 184 7 / 8-iki iskolai évben tanárok voltak: Kőváry Gergely igazgató, Wlass György, Kiss Máté, Kőváry Tivadar, továbbá Wéghső Mihály, Klintók János és Papp János, az 184%-i iskolai évben pedig a 4 előbbi ismét s a 3 utóbbi helyett Maxin Sándor, Román Papp Sándor és Czicz Péter. A tanulók száma 184 7 / 8-ban 116, 184%-ben 107 volt, az 184 7 / 8-i iskolaév az 1848. évi június 12-14 napjain végződött, s a következő iskolai évről a Il-od félévi osztályzat kelte az 1849. évi szeptember 1-jéről szól. 848 Csak a népiskolában folyt a megszokott rendben a tanítás; azonban még a kis tanulókra is ráragadt a háborúsdi, századokká alakultak, s fapuskákkal és fakardokkal tanulták a hadakozást. Gönczy Pálnak is volt az 1848—49-iki télen Bihar vármegyében Gálos-Petriben [Gálospetriben] nevelő-intézete, melyet április 15-én Kójra tett át, 849 Szabó Károly nádudvari leánytanító pedig 1849. évi május elején Nádudvaron nyitott nőnevelő intézetet, 850 melybe több bihari szülő is bejelentette gyermekét. Bihar vármegye társadalmi életének ezen korból szép vonása az, hogy itten az 1848. évben nemcsak nem volt semmi zsidók elleni kravall sem, de sőt itt példás türelem mutatkozott minden vallásfelekezet, s így a zsidók iránt is, minek bizonyítékául elég legyen itten annyit fölemliteni, hogy Mihályfalván [Érmihályfalván], hol biróvá Bátori Béni választatott meg, két zsidó is beválasztatott a tanácsba. 851 A magyar világ alatt a névmagyarosítások is szokatlan nagy számmal fordultak elő. Ekkor magyarosították nevöket Zalár, Tomori Anathász, Szépszögi Ferenc, Kökényesy Szaniszló s Biharból Darai Mátyás nagyváradi segédlelkész 852 és Léka Arzén, ez utóbbi Tornaira. 853 Ekkor engedélyeztetett Echerolles Károlynak a Kruspér név fölvétele; 854 ekkor 6 Széli Kálmán esperes szíves közlése után. 7 Bíró Antal derecskéi ref. lelkész szíves közlése után. 8 Mihutiu Péter gymnasiumi igazgató szíves közlése után. 9 Közlöny, 1849. márc. 3. (43. sz.) 0 Közlöny, 1849. ápr. 24. ( 92. sz.) 1 Közlöny. 1848. nov. 24. (167. sz.) 2 Közlöny, 1848. dec. 3. (176. sz.) 3 Közlöny. 1849. ápr. 26. (89. sz.) 4 Közlöny, 1849. ápr. 29. (92. sz.)
