Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet
államtitkár gróf Zichy Ferenc volt (de ez később a miniszteri személyzet több tagjaival, s ezek között Havassal meghódolt Windischgrátznak), osztályfőnökök Kovács Lajos és Havas József voltak, s fogalmazó Bérczy Károly; a földmívelés-, ipar és kereskedelmi minisztériumnál Lukács Móric elnöki titkár volt, Trefort Ágoston államtitkár, Emődi Dániel fogalmazó, Korizmics László a földmívelési osztály titkára, Szathmáry Károly annak fogalmazója s Rajner Pál az iparosztály fogalmazója; a pénzügyminisztériumban, hol államtitkár Duschek Ferenc volt, s azzá, midőn ez miniszterré lett, általa május 8-án Lónyay Menyhért képviselő neveztetett ki, Stuller Ferenc és Rákóczy János miniszteri titkárok voltak, Sárkány József fogalmazó, gf. Ráday Gedeon az álladalmi javak osztálya segédfogalmazója; Duka Tivadar a bányászati osztály Írnoka; a honvédelmi minisztériumnál, hol államtitkár Melczer Andor ezredes s az 1849. évi június 2-tól fogva Szabó Imre ezredes vala, Cecz [Czetz] János a katonamozgósitási és elhelyezési osztály osztálysegéde volt, az a Cecz [Czetz], ki később tábornokká lett; s az őfelsége személye melletti minisztériumnál Pulszky Ferenc államtitkár, Henszlmann Imre és Szontagh Pál fogalmazók voltak s Frankenburg Adolf sorjegyző. Az 1848-ban Budapesten székelt fölsőbb bíróságok személyzetéből fölemlítem Lányi Imrét, ki hétszemélyes táblai bíró volt az országos főrendből, Lipovniczky Vilmost, ki ugyanott váltóosztályi előadó volt, Kelemen Jánost, ki a királyi Ítélőtáblánál alországbiró volt, Józsa Pétert, ki királyi táblai bíró volt, Toperczer Ödönt, ki ugyanott az úrbéri osztály előadója volt, Govrik Mártont, ki a királyi főtörvényszéki levéltárban írnok volt, Nagy Károlyt, ki a váltó feltörvényszéknél fogalmazó gyakornok volt és Szeniczey Gusztávot, ki az első biróságú pesti váltótörvényszéknél jegyző volt. 807 Hogy ezen fölsőbiróságok, miután meghódoltak Windischgrátznek s ott maradtak Pesten, a független Magyarország minisztériuma által feloszlattattak, s hogy aztán miként szerveztettek s kik neveztettek ki Vukovics által azok tagjaikul: a X. fejezetben már részletesen előadtam. így tehát itten, mint reánk tartozót csupán azt jegyzem meg, hogy május 8-án az igazságügyi minisztériumhoz rendes Írnokul Vinkler Lajos ügyvéd, 808 s Szemere által május 9-én a Belügyminisztériumba egyik osztálytanácsosul Csengery Antal s egyik fogalmazóul Arany János neveztetett ki, 809 Horváth Mihály által június 18-án Román József a vallás- és közoktatási minis teriumhoz írnokká 810 [tétetett]. Arany később június 25én a Népszabadság című félhivatalos néplap szerkesztőjévé neveztetett ki Gondol Dániellel együtt, 811 ezen lap azonban már meg sem jelenhetett. A megyei hivatalnokok fizetésöket [fizetését] Szemerének az 1849. évi május 12-én s június 18-án kelt rendeletei ezüst pénzben számítva a következőkép állapították meg: a főispán fizetése 2000 frt, az első alispáné 1200, a 2-od és 3-ad alispánoké 1000, a főjegyzőé, főügyészé, főpénztárnoké és főmérnöké egyenként 700, a főszolgabíróé 800, a számvevőé és főorvosé 600, az aljegyzőé, alügyészé, alszámvevőé, aladószedőé és mérnöké 400, az alszolgabiróé és levéltárnoké, valamint a fizetéses táblabiráké 500, a levéltári somoké, csendbiztosé, seborvosé és várnagyé 300, az esküdté és kiadóé 250, az Az első magyar ministerium összes személyzetének név- és lakkönyve (Pest, 1848) után. 808 Közlöny, 1849. máj. 10. (101. sz.) 809 Közlöny, 1849. máj. 22. (111. sz.) 8,0 Közlöny, 1849. jún. 28. (143. sz.) 811 Közlöny, 1849. jún. 30. (145. sz.)
