Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet

igtatóé [iktatóé] s út- vagy élelmi biztosé 200, s az Írnoké 160 fit. Lakpénz nem adatik, de a kinek van hivatalos lakása, az azt megtartja. Az ingyen fuvar eltöröltetett, hanem a törvényhatóság küldöttsége, valamint a törvényszék tagjai részére 3 frtig terjedhető napdíj mellett állomásonként 1 frt 12 p. kr. fogatdijmegtérités engedélyeztetett. A tábori orvosoknak már jobb fizetésük volt. Ennek szabályozására Flór Ferenctől s magától Mészárostól több rendelet jelent meg, nevezetesen február 7-én, mártius 9-én, április 11-én s április 23-án,

813 ezekben a tábori orvosok fizetésök [fizetése] végleg a következőkben állapíttatott meg: a törzsorvos évi fizetése a szállásbérrel együtt 2100 frt s két lótartási járandóság, az igazgató és rendező főorvosoké s az ezredorvosé 1470 frt, a főorvosé 1350 frt, a főhadnagyi ranggal bíró alorvosé 844 frt, az alhadnagyi ranggal bíróé 636 frt, az orvossegédé s főgyógykovácsé, azelőtt ezredkovácsé, 300 frt, az alkovácsé, előbb századkovácsé, 240 frt. Éppen ilyen szép fizetésök volt a hadsereg tisztjeinek is. Ezt Mészárosnak az 1848. évi december 21-én s az 1849. évi március 6-án kelt rendeletei állapították meg. A hadvezér s a komáromi vár parancsnoka fizetése egy évre 12.000 frt volt, a szállásdíjjal s egyéb járandóságokkal együtt, az őrnagyvezéré 7500 frt, a többi tiszteké fegyvernem szerint volt megállapítva, legtöbb volt a tüzértiszté, aztán a táborkari és mérnökkari tiszté, aztán a lovassági, gyalogsági, méneskari, ruházati kari, térparancsnoksági és határőrségi tiszté, s végül a szekerészkari tiszté. Ezen négy kategória szerint az ezredes évi fizetése volt 5640, 5400, 3600, s 3240 frt; az alezredesé 3400, 3160, 2608 s 2320 frt; az őrnagyoké 2640, 2520, 2100 s 1700 frt, ezek mint törzstisztek hadjárat alkalmával uti szállás fejében naponta mindnyájan 50 p. kr.-t kaptak; a nem törzstiszteknél csak három kategória állapíttatott meg, a tüzérségi s táborkari és mérnökkari tisztek fizetése egy kategóriába soroztatván, ehez képest az első osztályú százados fizetése 1950, 1590 s 1470 frt volt, a másodosztályú századosé (ilyen a tüzérséghez, tábori és mérnöki karhoz nem neveztetett ki) 1110 és 1014 frt, a főhadnagyé 1060, 844 s 820 frt, s az alhadnagyé 780, 756 s 732 frt, ezek hadjárat alatt uti szállás fejében mindnyájan naponta még 24 p. krt. húzván.

814 A nemzetőrségi tisztek fizetésök [fizetése] az otthonlét alatt egy 1849. évi július 17-i belügyminiszteri rendelet szerint a következőleg állapíttatott meg: az ezredes évi fizetése a lótápon és szálláson kivül 2160 frt, az alezredesé 1680 frt; az alantabbi tisztekre 2 kategória állapíttatott meg, aszerint amint Pesten, Budán, Temesvárt s Pozsonyban vagy másutt állomásoztak, ehhez képest a lovassági őrnagy fizetése volt 1320 s 1200 frt, a gyalogsági őrnagyé 1200 s 1092 frt, a főparancsnoki segédtiszté 840 frt, a többi segédtiszté bárhol 600 és 432 frt,

815 a harctérre kivonuláskor természetesen ezek is a honvédtisztek részére megállapított fizetést megkapván. Az egyesek is, kik itthon maradtak, s nem viseltek hivatalt, igen sokat tettek s kényszeríttettek tenni a haza védelmére. Igen nagy teher volt a megye lakosain az előfogatozás, igen sok katonát s hadifoglyot kellett folytonosan szállítaniuk. Például az 1848. év decemberében Bihar vármegyén szállították keresztül előfogatokon a bánáti táborból a Sándor gyalogokat és a 4. honvédzászlóaljat.

816 A központi négy városnak 12 Közlöny, 1849. máj. 16., jún. 21. (106. és 137. sz.) 13 Közlöny, 1849. febr. 8., márc. 13. (22., 51., 76., 86. és 88. sz.) 14 Közlöny, 1848. dec. 23. (196. sz.) s 1849. márc. 16. (53. sz.) 15 Közlöny, 1849. júl. 19. (153. sz.) 16 Bihar vm. jkv. 1848:4564.