Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
VIII. Bihar vármegye legnehezebb napjai a szabadságharc alatt, az 55. zászlóalj s az utolsó kényszer-nemzetőrség
Ferenc, ki auditor is volt, és Tokody Ágost; a 3. században, százados Sztupa Mihály, főhadnagy Nagy Lajos, alhadnagyok Novobáczky Ferenc és Heinrich István, zászlótartó Jónás Ferenc; a 4. században: százados Nagy Sándor, főhadnagy Székes György, alhadnagyok Alesz Ferenc és Bernát Mihály; az 5. században: százados Ásmány János, főhadnagy Szász Károly, alhadnagyok Stoltz Károly és Seres Lajos; a 6. században: százados Gyurkovics Ágost (előbb itten százados Tar Imre volt), főhadnagy Safrád Márton, alhadnagyok Selmeczy Imre és Hegedűs Imre; a 7. században: százados Lippert Mihály, főhadnagy Selmeczy Ignác, alhadnagyok Farkas László és Gyulay Antal; s a 8. században: százados Tar Sámuel, főhadnagy Krasznay Gábor, alhadnagyok Gönczi Sámuel és Lukács Antal. Hogy ezek hol tettek szolgálatot: arra nézve nincs semmi adat, csupán hallomásból tudok annyit, hogy ezek közül valók voltak azok, kik Zarándban valának, éspedig Sztupa Mihály parancsnoksága alatt, tehát alkalmasint az ő százada. Ezen nemzetőreink sokkal többet töltöttek tíz hétnél fegyver alatt, ott tartották őket egész április elejéig, míg a mozgó vagy önkéntes nemzetőrök által föl nem váltattak; hiába kérelmezték tömegesen fölváltásukat, 480 sem a megye, sem Bem nem adott arra semmit; szükség volt rájuk, kényszer útján pedig nem akartak új nemzetőrséget kiállítani, tehát várni kellett addig, míg a mozgók fölszereltettek. Volt is emiatt sok panasz s nagy elégületlenség közöttük, több szalontai s gyoroki, mint századosuk Fónyad László jelenté, pláne oda is hagyta a tavaszi munkaidő beálltával állomáshelyét, B.-Lázurt [BelényesLázur], s hazament szántani. 481 Ezen hangulat volt oka annak is, hogy midőn az itthon maradt lovas nemzetőrök Csúcsára parancsoltattak, tanulva az ott levők esetén, közülök, mint Draveczky Lajos százados jelenté a vármegye bizottmányi ülésének, 482 csak nyolcan állottak ki, s hogy Pálinkás János százados ellen több nemzetőr, ő pedig lázítás miatt egyik degradált őrmestere: Guttmann Károly ellen emelt Hodossy előtt panaszt. 483 Ezen nemzetőreinkkel — általában szólva — nem vívtuk ki az egri nevet. Hodossy a Királyhágón is tétetett erődítési munkálatokat, s azokat Schmidt György százados-mérnök vezette. Hodossy december 6-án felkérte Sántha György alispánt, hogy a munkások kiállításáról gondoskodjék. 484 Naponta, mint Schmidt századosnak december 8-i megkeres vénye 485 mutatja, 100 gyalog munkásra, 20-25 ácsra, több ökrös szekérre és főfügyelőre volt szükség. De erődítette Hodossy Váradot is. A város melletti szőllőhegyeken az erősebb pontok ágyúkkal megrakattak, a Kálvária hegy s M.-Telegd [Mezőtelegd] felé az erdélyi országút két helyen elsáncoltatott, s a vár árkai vízzel tele bocsájtattak. A sáncolás november 16-án vette kezdetét 486 , éspedig naponta 600 napszámossal. 487 0 Bihar vm. jkv. 1848:740-745. :l Bihar vm. jkv. 1848:542. 2 Bihar vm. jkv. 1848:325. 3 Bihar vm. jkv. 1848:547. 4 Okmánytár: XLVIII. 5 Okmánytár: XLIX. 6 Közlöny. 1848. nov. 29. (172. sz.)
