Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

VI. Az első honvédek, a 37. gyalogosezred 3. zászlóalja s az első nemzetőrök

tiszteket a honvédelmi miniszter ajánlatára a törvény értelmében a nádor nevezte ki.

213 Bihar vármegyében a gyalog nemzetőrség őrnagyává és parancsnokává Kézy László nyugalmazott századost, Debrecenben Ábrahám Ádám 39. gyalogsorezredi századost, Bihar vármegyében a lovasokévá pedig Gencsy Pál volt századost nevezte ki június 18-án a nádor.

214 Kézy később a lovasosztályhoz tétetett át;

215 s Gencsy mellé segédtisztül Pircsy Antal neveztetett ki hadnagyi ranggal.

216 Kézy helyébe pedig július 21-én a gyalog nemzetőrség őrnagyává Riczkó Károly, a 9. számú huszárezred főhadnagya

217

, s mellé segédtisztül hadnagyi ranggal Veigli Vilmos.

218 Kineveztetett még katonai oktatóul századosi ranggal Marsó Imre is.

219 Eközben az összeírt nemzetőrök föleskettettek, s utasíttattak tisztjeik megválasztására; megválasztották többek között Medzihradszky Frigyes csendbiztost is.

220 Már ezt jóval megelőzőleg Vetter követve hazafias lelkülete sugallását, fegyvereket s 1000 dzsidát szolgáltatott ki a nemzetőrségnek, melyeknek kiszolgáltatását a budai főhadparancsnokság titkos utasítása folytán egyelőre megtagadta, mi akkor a lakosságnál, mely még erőszakkal is fenyegetődzött vala, nagy ingerültséget szült. Vetter a cs. kir. sasokat is leszedette vala a katonai épületekről, s az őrházakat, kapukat és sorompókat nemzeti színekkel festtette be.

221 A központi négy városban összeírt nemzetőrök június 15-én a vármegyeház előtti téren eskettettek fel. Azonban itt kitört a nyárspolgári la peur pour le peau [„bőrféltés"]. Többen elkezdettek kiabálni: "Nem esküszünk!" Egyik azért nem akart esküdni, mert majd nem lesz szabad bort és húst mérni, másik csak a határig menetelre akart esküdni, már ti. a váradi határig. Még a jelenlevő Beöthy Ödön lelkesítő felszólalására sem csillapult le a gyávák zajongása, úgyhogy ezeket utóvégre is ki kellett a sorból léptetni. A többség azonban századonkint felesküdött. Egyik olaszi századból csak egy ember lépett ki: Herczeg Imre püspökségi tiszt, ki pedig a márciusi napokban az elsők között tűzte föl a nemzeti kokárdát, s iratkozott be nemzetőrnek.

222 A románok lakta vidéken, miként már érintem, a nemzetőrök összeírása több helyen lázadásra szolgált indokul, s itt a nép aggályt keltő hangulata miatt a nemzetőrségi szervezet nem is léptettetett életbe. A magyar vidéki falvak közül is idegenkedett egy pár a nemzetőri szolgálattól, félvén a háborútól, például Kornádi a második nemzetőrségi zászlóaljbeli nemzetőrök kiindulásukkor, de itt nem volt szükség erőhatalomra, a szép szó is használt, nem úgy mint a központi négy városi atyafiaknál; a vármegye kiküldte ide a nép felvilágosítása végett Sántha György alispánt,

223 s ezen kiküldetés eredményre vezetett. Mészáros július 4-én kelt leiratában

224 újra sürgeti a vármegyét a nemzetőrségnek készenlétben tartására, s elrendeli, hogy a már besorozottak Belényesen gyűljenek össze 213 1848. évi XXII. t. c. 9.§. 214 Közlöny, 1848. jún. 22. (14. sz.) 2.5 Közlöny, 1848. júl. 14. ( 35. sz.) 2.6 Közlöny, 1848. júl. 20(41. sz.) 217 Közlöny, 1848. júl. 24. (45. sz.) 218 Közlöny, 1848. aug. 17. (69.sz.) 219 Bihar vm.jkv. 1848:3446. 220 Bihar vm.jkv. 1848:2540. 221 Vetter Antal, Hazánk 3:20-21. (1885) 222 Közlöny, 1848. jún. 27. (18. sz.) 223 Bihar vm.jkv. 1848:3788. 224 Okmánytár: XV.