Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

III. Bihar vármegye tisztikara s a mai Nagyvárad tisztviselői s elöljárói

s június 25-én a honvédhadnaggyá lett Sántha Gyula szalontai járási egyik esküdt helyébe Darabant Ferenc.

13 Június 6-án Jakab Sándor levéltárnoki segéd, miután a honvéd tüzérséghez számvevősegédül neveztetett ki, lemondott állásáról,

137 s június 9-én lemondott Károlyi Sámuel szalontai járási orvos is,

138 de ezek helyébe már más nem választatott. A végső napokban, augusztus 3-án, azon indokból, mivel a nemzeti kormány által nagyváradi álladalmi ügyvéddé neveztetett ki, Zilahy Lajos is lemondott főügyvédi állásáról, de már a főügyvédség sem töltetett be, s csak is Szervánszky Lajos alügyvéd által helyettesíttetett,

139 mert az volt az utolsó bizottmányi ülés, melyen ezen lemondás bejelentett, pár nap múlva már megszállták a muszkák Nagyváradot, s megszűnt itten az alkotmányos élet. íme ez Bihar vármegye 1848—49-i tisztikarának hü képe. Annak tagjai nehéz időkben szolgálták vármegyéjüket, hazájukat. Büszkén tekinthet az újabb nemzedék közülök azokra, kik még közöttünk élnek, s hálás érzülettel gondolhat azokra, kik már a sír álmait alusszák. Azonban elborul az ember lelke, ha látja azt, hogy sokaknak azok közül, kik akkor szerepeltek s magasban állottak, még családi nevök is letűnt a közélet színpadáról. Mennyi változás alig egy emberöltő alatt! És most áttérek befejezésül a mai Nagyvárad 1848^19-i tisztviselőinek s elöljáróinak felsorolására. Öntudatosan [tudatosan] használom "a mai Nagy-Várad" kifejezést. Ma Nagyvárad városa törvényhatósági joggal bíró város, s mint ilyen teljesen független a vármegyétől, s maga intézi minden ügyeit, 1848-ban azonban nem ez volt a helyzet. 1848-ig s 1848^19ben is nyomorúságos életet élt önkormányzati tekintetben a mai Nagyvárad. Rendesen nem is nevezték másképp a vármegye gyűlésén, mint "a központi négy város". Valóban gúnyképp hangzott ez szemben a való viszonyokkal. Nem is egy város, hanem négy, pedig egészben a központi szolgabíró parancsolt nekie, mint a legutolsó falunak. A négy város elnevezései a következők valának: Várad-Olaszi, hol a vármegye székhelye volt, s hol a vármegye közgyűlései tartattak, Várad-Újváros, Várad-Váralja és Várad-Velence Várad-Újváros mind ekkor, mind ennek előtte s máig is, mindig Nagy-Váradnak szerette magát neveztetni, holott evidens tény, hogy azon városrész a többi háromhoz képest újabb telepítvény. Régebben az összes városrészeket Váradnak, s ha más Váradtól meg akarták különböztetni, Bihar-Váradnak nevezték, s a XVI. század végén a város különböző részeinek akkor egy időre egy várossá lett egyesítésük [egyesítése] folytán az egészet kezdték Nagy-Váradnak nevezni.

140 Egyébiránt a várad-újvárosiaknak ezen még 136 Bihar vm.jkv. 1849:1640. 137 Bihar vm.jkv. 1849:1277. 138 Bihar vm.jkv. 1849:1311. 139 Bihar vm. jkv. 1849:1702. '

40 Thaly Kálmán: Adalékok a váradi ostromzárlat történetéhez. 1703-1710. Régészeti és Történelmi Közlemények. 1875. ápr. 1.(1. sz.) 2 -8,' Bunyitay Vince (1883) 1:43-44.