Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

III. Bihar vármegye tisztikara s a mai Nagyvárad tisztviselői s elöljárói

máig is dívó hiúságuk felett csupán mosolyogni lehetne, ha emögött ottan nem lappangna a széthúzás sárkányfoga, melyet eddig is már nem egy népszerűségre vágyó [személy] ápolt ,s ügyesen felhasznált saját érdekében. Azonban a részrehajlatlan itélőnek be kell ösmernie azt, hogy csupán Várad-Újvárosnak volt rendezett tanácsa, a többi három városrészé hasonlított a falvak elöljáróságaihoz, vagy egészben olyan is volt. A Bihar vármegyei tisztújítás megtartása után megtartatott a központi négy városban is az elöljáróságok megválasztása. Közlöm ezeknek is névsorát a Nagyvárad város levéltárában levő jegyzőkönyvek alapján anélkül, hogy itten idézném a jegyzőkönyvi számokat, melyeket több helyen a jegyzőkönyvek hiányos voltuk [volta] miatt nem is idézhetnék. A négy város természetesen külön-külön jegyzőkönyveket vezetett, s ezek némelyike hézagos, úgyhogy például az olaszi elöljáróság névsorát csakis kombinative, az összes jegyzőkönyvek egybevetéséből lehetett összeállitani. A jegyzőkönyvek pontosságára nézve is kimagaslik a többiek fölött a várad-újvárosi tanácsjegyzőkönyve, mely bátran kiállja bármely jegyzőkönyvvel a versenyt. Várad-Újvároson az 1848. évi május 27-én tartatott meg Bernáth József választási elnök vezetése mellett a tisztújítás. Megválasztattak polgármesterül Bende Péter, főbiróul Maliász József, kapitányul Mutter Ferenc, tanácsosokul: Takácsi János, Verebélyi József, Del Orto Károly, Koszta Döme, Baló János, Csató Gábor, Hajnal István, a közgyűlés jegyzőjéül Sztupa Mihály, a tanács jegyzőjéül Mezey Mihály, s a kapitány szék jegyzőjéül Gyöngyösy László, aljegyző pedig Kalicza Károly volt; megválasztattak továbbá főügyvédül s számvevőül Hajdú Ferenc, alügyvédül Bende László, levéltárnokul Erdélyi József, gyámul Sztupa Márton, házipénztárnokul Farkas István s hadi pénztárnokul Dobos Ádám. A főbírónak fizetése 200 frt, a tanácsosoké egyenként 80-80 frt, s a jegyzőé 300 frt volt. Bizony nem nagy összeg volt ez még az akkori időkben sem. Ugyanezen idő tájban választattak meg a többi három város elöljárói is. Várad-Olasziban főbíró Tar Imre lett, kit a vármegye egyik aljegyzőjéül választatott volt meg, de ki ezen állásáról lemondott; albíró Safrád Márton, tanácsosok Weiterschütz János, Jedlicsek Mihály, Knorr Mihály, Farkas Lajos, Koszta János, Ernszt József, Koszorús János, Stoltz Károly s Driva András voltak; jegyző Lázár Mihály és Holdy Sándor; pénztárnok Krajcár József tanácsos, hanem a pénztárnokságot Weiterschütz János s aztán Knorr Mihály tanácsosok is vitték későbben, számvevő pedig Harangi János volt. Várad-Váralján főbíró Tar Sámuel volt; albíró Lukács Antal; tanácsosok: Pap Lajos, Kis József, Bujdosó Mihály, Kozma János, Tar Ferenc, Gönczy Sámuel, Varga Mihály, Csizmadia József, Badar József s Rocskó János; utcakapitány Tar József és Krajnyik Mihály; jegyző Cseh Dávid, de aki később element Becskerek alá az őrsereggel, s lemondott, minek folytán Lukács Antal által helyettesíttetett. Várad-Váralja két zsidó vallású polgárt is beválasztott tiszteletbeli tanácsosul, éspedig Jakab Sámuelt s Kurlánder Izsákot. Várad-Velencén főbíró Nyári László volt; másodbíró Fekete István; perceptor Pircsi János; esküdtek: Koroknay Gábor, Orsai András, Máthé István, Pap Sándor, Somlyai Mihály, Jankovics Koszta s Kovács István; városi gazda Török Sándor s jegyző Sulyok Sámuel. Fölösleges említenem, hogy a szabadságharc lezajltáig ezen négy tisztikar, illetve