Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
RUSZOLY JÓZSEF: Hegyesi Márton és műve
című, amely a jeles reformellenzéki, majd forradalmi főispán és szabadságharcos kormánybiztos "Beöthy Ödön arcképével és életrajzával" 1885-ben jelent meg Nagyváradon, valamint a Franklin Társulat által 1898-ban kiadott hadtörténeti mű (Az 1848-49-ki harmadik honvédzászlóalj története). A forradalom és szabadságharc immáron másfélszázados évfordulóján érdemes gondolkodni és cselekedni a Biharvármegye 184849-ben újrakiadásáról, hiszen Trianonban kettészakított megyénk e fontos időszakáról — kisebb közleményeket nem számítva — azóta sem írtak különbet. Második kiadására maga is készülve szerzői példányán Hegy esi számos javítást és kiegészítést tett; ehhez már "csupán" az elmúlt kilenc évtized historiográfiáját kellene közzétenni... Szép föladat volna egy fiatal történésznek. Könyvének e példánya, miként — kis híjával — egész, háromezer kötetnyi hagyatéka feleségként odakerült lánya révén, kalandos úton a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumba jutott (1954). Ez értékekben igen gazdag; hogy csak két elemét említsem: tartalmazza a Hegyesi Márton 1907. március 14-én bekövetkezett haláláig 1848/49-ről megjelent művek javát, s megtalálhatók benne a századforduló nagyváradi kiadványai, köztük a lapok bekötött példányai. Sajátos értéket kölcsönöznek az anyagnak a széljegyzetek, valamint a lapkivágások. Jó áttekintést nyújt róla a vele foglalkozó Törökné Gémes Tünde kéziratos összefoglalása (Hegyesi Márton könyvtára a Kiskun Múzeum gyűjteményében, 1991. Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza; Adattár 91.5.1.). Gondolom, ha tudomást szereznek róla, a hagyatékot a szülötte megyéje mindkét felének kutatói is szívesen használják majd. Hegyesi Márton életműve érdemes a föltárásra és a további éltetésre. 2. A fenti sorokat figyelemfölhívó emékezésként közel négy esztendővel ezelőtt, 1996. július 11-én tettem közzé a Hajdú-Bihari Naplóban. Hegyesi Márton alapvető müvének, a Biharmegye 1848-49-ben című könyvének második, a szerző jegyzetei alapján bővített kiadásához a forradalom és szabadságharc százötvenedik évfordulója valóban jó alkalomnak mutatkozott; ezt egy évvel később, 1997 szeptemberében Hajdú-Bihar megye illetékes önkormányzati vezetőjénél ismételten magam kezdeményeztem. Az eszmei mellé némi materiális segítséget is kaptam, s ezt az időközben történt választások nyomán átalakult megyei önkormányzat illetékesei is fönntartották, mi több: a kiadványt a miniszteriális szintű milleniumi kormánybiztosság is támogatta, időközben a kiadással megbízott Hajdú-Bihar Megyei Levéltár pályázatára. Az 1848/49-i forradalom és szabadságharc megyei „emlékkönyvéből" így immáron a magyar államiság ezredéves emlékezetébe illeszthető könyv is lett, hiszen a szekresztés, a szöveggondozás és a mellékletek elkészülte jó két esztendeig elhúzódott. Ez nem baj. Sőt aláhúzza: a magyar millénium nem csupán magának a keresztyén magyar államalapításnak, hanem az azóta eltelt ezer esztendő történeti mérlegének a megvonását jelenti. S az ezer esztendő lapjai közül mindmáig legfényesebben talán éppen 1848/49-éi ragyognak. Hegyesi Márton nem hibátlan és hiánytalan, ám minden sorában a szerző számára elérhető forrásokon alapuló müve arra is figyelmeztet, hogy az országos história mellett, mely egyébként az elmúlt bő évszázadban egyre inkább fővároscentrikus gyakorlatot és
