Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIII. Az itthon maradtak s a társadalmi élet

mindennap 28 lovas előfogatot kellett kiállítania, de miután ezt folytonosan nem győzte, az 1849-ik év elején oda csatoltatott Szőllős, K.-Szántó [Kisszántó], Palota és H.-K.-Pályi [Helyközpályi] is.

817 Egy-egy állomásra egy lovas előfogatért előbb 48 pengő kr.-t (84 új kr.-t), aztán 1 pengő forintot fizetett a vármegye, készpénz azonban legtöbbnyire nem fizettetett, hanem az így megszolgált fuvardíj az adóba tudatott be.

818 Az állam még ennyit sem fizetett az előfogatokért, mert az egy kétökrös vagy lovas előfogatért csak 42 p. kr.-t, egy 4 ökrösért vagy lovasért pedig 1 frt 12 p. kr.-t fizetett,

819 hanem azért mégis jobban szeretett a nép az államnak előfogatozni, mert attól a fuvardíjat készpénzben megkapta. Ez annyival inkább terhes volt, mert az állam igen sok lovat megvásárlott a hadi szükségletekre, s így a lóállomány nálunk is megapadt. Nagyváradon először az 1848. évi december 2-án és 3-án vásároltatta össze a honvédelmi bizottmány a huszároknak való lovakat, éspedig a könnyebbeket 110, az erősebbeket és nagyobbakat pedig 120 p. írtjával darabonként.

820 Márciusban ismét vásároltatott Biharban lovakat a hadügyminiszter éspedig nemcsak hátas, hanem vonó lovakat is, amazoknak 5-7 éveseknek és 14 markosoknak, s emezeknek 5-8 éveseknek s 15-16 markosoknak kellett lenniök; amazokért most is 110— 120, emezekért pedig 140-150 frtot fizetett a lovak vásárlásával megbízott Leitner Nándor alezredes s váradi várparancsnok darabonként. A lóvásár Mihályfalván [Érmihályfalván] március 19-én, Székelyhídon március 21-én s Nagyváradon március 24-én tartatott meg. Egyebütt nem tartattak lóvásárok.

821 Májusban pedig már a 14 és fél markon felül levő huszár- és könnyű szekerészlovakért 130-150, s a 15 és fél markon felül levő nehéz lovakért 150- 180 p. frtot fizetett a kormány.

822 A lovaknak tehát igen magas áruk volt, s így akinek lova volt, minden nélkülözhető lovát eladta az államnak, s a szükséges előfogatokat mégis ki kellett a vármegyének teljesíteni. Nagy teher volt a katonák beszállásolása is, azoknak főzni kellett, s az állam által adott húsadaghoz adni valamit, s ezért csak 3 p. kr.-t s a háláspénzzel együtt 5 p. kr.-t kapott a gazda.

823 A katonának kiszolgáltatandó egy részlet kenyér árát pedig 5 p. kr.-ban s egy lótáp árát, mely 10 font szénából, 3 font szalmából 1/8 pozsonyi mérő zabból állott, 18 p. krban állapította meg Mészárosnak egy 1849. évi március 26-i rendelete.

824 Bem, mini láttuk, ezen összegeknél többet rendelt vala december 6-i rendeletében fizetni. A hadifoglyok eltartásával is igen sok baj volt, ilyeneket a kormány a vármegye több községében helyezett el, például Szent-Jóbon [Szentjobbon] és Komádiban,

825 s ezekről a községeknek kellé gondoskodniuk. Az Ozoránál elfogott Roth Károly cs. tábornokot pedig január 5-én Nagyváradra szállíttatta a honvédelmi bizottmány, erről aztán egész augusztus 30-áig Várad-Újváros gondoskodott. Roth Schnell Ignác porcelánkereskedönél szállásoltatott el, ellátása öszszesen 666 frt 46 krba került.

826 Nagyváradon voltak még a 817 Bihar vm.jkv. 1849:238. 818 Bihar vm.jkv. 1849:256. 819 Közlöny, 1849. febr. 18. (32. sz.) 820 Közlöny, 1848. nov. 12., 14. (155. s 157. sz.) 821 Közlöny, 1849. márc. 13. (51. sz.) 822 Közlöny, 1849. máj. 24. (113. sz.) 823 Közlöny, 1849. febr. 18. (32. sz.) 824 Közlöny, 1849. ápr. 3. (69. sz.) 825 Bihar vm.jkv. 1849:308. és 508. 826 N.-Várad város levéltára. Szabadságharci irományok