Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Bajcsy-Zsilinszky utca 42. és Tóth László Király Ferenc utca 48. sz. - kb. 220 kh területet legeltetésére (1947-1949). Megállapítások a törzskönyvben: - 1926-ban a tisztikar bérelte 202 holdas bérlet Debrecen Helyőrségi Gazdaság néven „kincstári gazdasággá minősíttetett". - 1946-ban a város kimutatja a kincstár bértartozását. - 1950 augusztus 4-én kelt tanácsi határozat szerint a Sámsoni dombok nevű bérbirtok területe 407 kh 1509 •-öl. -1951 augusztus l-jén kelt jegyzőkönyvvel a birtokot a katonai kincstárnak átadják. - Az 1959 március 23-án kelt Db. Város III. kerületi Tanács V.B. Igazgatási osztály által kiadott határozat helyt ad a 4. sz. Elhelyezési Felügyelőség kérésének és hozzájárul, hogy az e törzskönyvben tárgyalt ingatlanok telekkönyvébe bejegyeztessék, hogy azok a Honvédelmi Minisztérium kezelésében állnak. - Egy évszám nélküli térképvázlat a gyakorlótér és a város katonai létesítményei közötti távolságot rögzíti. Eszerint a Tüzér laktanya 2750 m, a Péterfia utcai laktanya 4290 m, a Salétrom laktanya 5340 m, a Lovassági laktanya 5490 m, a Pavilon laktanya 4450 m, a honvédelmi lőtér 3750 m távolságban van a gyakorlótértől. Építmények a bérleten: csőszház (téglafalú, cserépfedéses épület 40,05 m

2 beépített területén szoba, szabadkéményes konyha és kamra helyiségek), csordákat (1 db). K. II. 83. Hajdúsámson T. 164., Árokrét, Alsószállás A városházától 12,50 km-re Sámson község határán belül, az acsádi és a sámsoni út villájában, Nagycsere városi erdőtől északra, Martinka erdőtől keletre 1917-ben 108 kh, 1924/33-ban 91 kh 307 D-öl területű szántó, rét, ház, udvar. Bérlők: Nagy Ferenc Bellegelő 116. sz. (1917-1923), Rózsa Dániel (1923-192.. ?), Fekete Antal hajdúszováti (1926-1932), Szilágyi János és neje szül. Sándor Róza Bellegelő 55. sz. (1932-1935), Dózsa László és neje szül. Hűse Mária Fancsika 51. sz. (készfizető kezeseik: Zagyva Ferencné szül. Zöld Katalin, Kardos Petemé szül. Zöld Zsuzsanna, Kozák Józsefné szül. Dózsa Eszter, Szilágyi Gáborné szül. Dózsa Julianna) (1935-1941), Pozsonyi István és neje szül. Mányi Róza (1941-1947). Épületek, építmények a leltárban: - lakóház (Az 1917-beli leltár szerint „valamikor csárda volt". A ház 1790-ben épült, téglafalú, 1917-ben zsindely-, 1931-ben palafedésű, részben alápincézett, tornácos, 3 szoba - kettőben boglyakemence van, amelyből az egyiket 1943-ban lebontják; a harmadik szoba a volt ivóhelyiség -, 1 szabadkéményes konyha (pitvar) és 2 kamra található benne 212,22 m

2 beépített területen.) - kút (1 db ásott kút.) - istálló (Téglafalú, nádfedésű, fehérre meszelt, két helyiséges 106,76 m

2 beépített területű épület.) -juhakol (Az 1924. évi leltár szerint faszerkezetű 16,60 m

2

.beépített területű.) -híd(\ db faszerkezetű, 1924-ben épült.) Nevek a törzskönyvből: (szomszéd birtokosok és bérlők 1923-ban) É felől Sándor István, Huszti (sic!), Ignáth (sic!); K felől Sándor István, Botos Lajos; D és DK felől Árva István kaszáló birtokos, Csonka Lajosné; Ny felől Ludán Ferenc és a Földi örökösök.. K. II. 84. Nyírmártonfalva, Gut 200., Leányhegy dűlő és Vértesi gaz dűlő, Balogh Ferenc-féle birtok A városházától 28,30 km-re Szabolcs vármegyében, a guti állami elemi iskolától, a szatmári országút és az erdei vasút között három oldalon (D, K, Ny) erdővel határolva 1923-ban 50 kh, 1924-ben (helyesbítés miatt) 47 kh 30 D-öl, 1932-ben (erdőbe elvonás miatt) 27 kh 239 •-öl területen szántó, lakház, tanyaterület. 1936-tól a teljes terület beerdősítésre kerül (és átviszik a K. III. 86-ba). Az ingatlan 1/3 része póthelyszíneléssel 1889-ben, 2/3 része 1908-ban Balogh Ferenctől vétel útján kerül városi tulajdonba. Bérlők: K. Kovács József (máshol: Kálmán Kovács József) nyírmártonfalvi (1923-1936) és a guti vadásztársulat 1936-).