Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Épületek: a leltár hiányzik, a vázrajz szerint a lakóház 2 szoba, konyha, kamra és istálló helyiséget, tornácot tartalmaz, kb. 110 m

2 beépített területen. Emellett tengeri góré, földói, szekérszín és földistálló található a bérleten. K. II. 85. Nyírmártonfalva (Szabolcs vármegye), Gut, Leányhegy dűlő, Burai-féle birtok (Megszűnt, beerdősítve, törzskönyvét lásd K.VII.20.) K. II. 86. Gut, Református lelkész bérlete 15 kh 1198 í -öl területű szántóföld. (Törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 87. Gut, Állami tanítónő bérlete 5 kh területű szántóföld. (Törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 88. Nyírmártonfalva, Gut 205., Leányhegy dűlő, Fejér-Bészler-Horváth-féle kaszálóbirtok A városházától 34,80 km-re Szabolcs vármegyében a szatmári út, az erdei vasút, a nyírmártonfalvi, Adony-acsádi kövesút között, 1926-ban 189 kh 85 ll-öl, 1932-ben 192 kh 805 D-öl, 1934-ben 125 kh 480 •-öl területen szántó, rét legelő, nádas, szőlő, kert, tanya. 1937-ben összevonásra kerül a Guti telekkel (K.II.89.), miután a terület nagy részét az erdőigazgatóság beerdősítésre jelölte, így 614 kh 1587 G-öl területű kaszáló(bér)birtokként hasznosul. Szomszédai: északról erdő, délről a református lelkész bérlete, keletről a Guti telek, erdő és az erdőőri illetményföldek, nyugaton az erdő, tanítónői illetményföld és magántelkek. A birtok 3/7 részben 1889-ben történt póthelyszíneléssel kerül a város tulajdonába, 4/7 részben vétel 1907-ben Barcza Bálint és neje szül. Hadházi Erzsébet birtokából, illetve 1906-ban Bészler János és társaitól. Nevek a törzskönyvben: Belső Gut, Leányhegy Bérlők: Balogh Miklós (1922-1934), k.k. Balogh István (1934-1937), Arany János Jókai utca 38. (1937-1943). Építmények a bérleten (1925. évi leltárban szereplő városi tulajdonok): -bérlő lakóháza (Részben alápincézett, téglaalapokon vályogfalú, cserépfedéses, 163,2 m

2 beépített területű épület. 1905-ben 2 szoba-, konyha-, kamra-, szerszámkamra-, zárt folyosó tartalommal épült.) - cselédház (Paticsfalú, nádfedeles, 81,4 m

2 beépített területén 2 szoba, 1 deszkából készült szabadkéményes pitvar-konyha, kamra, tornác található.) - lóistálló és szekérszín (Előbbi egyhelyiséges, vályog- és paticsfalú, nádfedésű, 63,4 m

2 területű. A szín 29,3 m

2 beépített területű, a harmincas években elbontva.) - marhaistálló és szerszámkamra (Patics- és vályogfalú, nádfedésű, 82,6 m

2 beépített területű 2 helyiséges épület.) - akol, vagy sertésól (1925-ben „új", vályog és faszerkezetű, nádfedéses építmény, 137 m

2 beépített - ebből kb. 60 m

2 fedett - területen.) - juhakol 1932-ben marhaistálló (téglaalapokon vályogfalú, egyhelyiséges, 82,4 m

2 beépített területű épület), - góré (11 m hosszú, faszerkezetű, nádfedéses), -góré (1925-ben épült 14 m hosszú, téglalábakon álló, faszerkezetű, palafedéses építmény), - magtár (az 1925-beli meghatározás szerint „volt" cselédlakás, téglaalapokon, vályogfalú, nádfedéses, 2 helyiséges ház, 58,8 m

2 beépített területtel), -gulyaakol (1924-ben épült, 201.5 m

2 beépített területéből kb. 65 m

2 vályogfalú, nádfedésű), - kút a majorban (1 db. ásott kút.) - kemence sütőházzal (1905-ben épült, téglafalú, cserépfedéses, 17,31 m

2

), - closet; (1932. évi leltárból - az előzőben nem szereplő - városi tulajdonú építmények) - sertésfiaztató (Paticsfalú, nádfedéses 60,35 m

2 beépített területű, a kifutó 33,95 m

2

.) - szivattyús kút