Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Előszó

Édesanyámnak Előszó Debrecen szabad királyi város hatalmas ingatlanvagyonának működtetése óriási iratmennyiséget eredményezett, amely a történetírás és a társtudományok számára minden időben fontos forrás volt és a jövő tudósa is bizonyára haszonnal vizsgálja e végtelenül gazdag, pótolhatatlan adatgyűjteményt. Könyvünk egy máig feltáratlan irategyüttesnek, Debrecen város XX. sz. második negyedében kezelt ingatlanvagyon-leltári törzskönyveinek ismertető, azonosító feldolgozása. E történeti-műszaki-gazdasági adattárral szeretnénk ráirányítani a figyelmet a külön kezelt gyűjteményre, amelyben az alapadatok mellett a birtokműködtetés döntései, szerződései, egyéb jogi, gazdasági tényei együtt vizsgálhatók. Debrecen a birtokhasználat, hasznosítás révén kapcsolatba került ismert és kevésbé ismert magánszemélyekkel, az egyházakkal, gazdasági és egyéb szervezetekkel, vagy éppen az állammal, a katonasággal. Az eredeti forrásban jól nyomon követhető pl. a város életébe történő állami beavatkozás folyamata, de kutatható az oktatás, a kultúra, az épített és természetes környezet sok-sok adata, ténye. (Az irategyüttes jelenleg Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában a Beruházási és Üzemeltetési Iroda mikrofilmes adattárában, a Piac utca 20. sz. alatt található. Az ott őrzött és kezelt dokumentumokról 1991-ben jelent meg összefoglaló ismertetés e kötet szerzőjének tollából.

1

) Kiadványunk név-, cím- és tárgymutató]^ az adattárban való eligazításon túl közvetlen kalauz az eredeti forrásanyagba, amelyet e gyűjtemény nem szándékozik helyettesíteni. Az adattár alapvetően az 1926/35. évek körül felvett leltárak alapadatait közli. A törzskönyvekből idézett személy neve utáni évszámok a tulajdonossal létrejött jogviszony (pl. bérlet) időtartamát jelzik, esetenként - egyetlen év megjelölésével - a nyilvántartásba vételt. (A jogviszony időtartama a törzskönyvi nyilvántartás adata, az más forrásból nincs ellenőrizve!) Az időpontok a szerződés/megállapodás adatait tükrözik, kivéve ha azonosítható a megszűnés eltérő dátuma (pl.: új szerződés más bérlővel). A személynevek alakja a forrásban leírtakat követi. A debreceni illetőségűek lakcímét a helység (Db.) megjelölése nélkül, csupán az utca és házszám jelzi. Az utcanevek írásmódja a törzskönyvben következetesen használt alakot követi - a nyilvánvaló elírást kivéve -, így ugyanazon közterületi név más-más leírt alakban is előfordulhat. (Pl.: Kassa út, vagy Kassai út; Nyugoti, vagy Nyugati sor/utca; Maróthy, vagy Maróthi utca, stb.) A birtokok címében szereplő utcanév a törzskönyv adata, de szerzői adatkiegészítésként az utcanév változatai is közölésre kerülnek időrendi sorrendben. Az épületek, építmények leírása a törzskönyvi adatokat tükrözi. Szöveghű átvétel idézőjelben szerepel. A leírás utáni megjegyzés egyrészt a nyilvántartás adata, másrészt a szerző kutatásaira épülő adatkiegészítés. Az adattár a korabeli térmértéket használja, ezért az átszámítások megkönnyítésére közöljük az alábbiakat

2

: 1 kh = 1600 I -öl = 5.754,64 m

2 = 0,575.464 ha és 1 il-öl = 3,596651 (3,6) m

2

. Debrecen város tanácsa 1922-ben intézkedik a város új vagyonleltára létrehozásáról. Bodor Gyula

3 ny. miniszteri tanácsos tervezetét még abban az évben el is fogadják. A vállalkozó és munkatársai a felmérésekhez elengedhetetlenül szükséges - 1912. évi felvételű kataszteri térképek - úgynevezett „vászonszelvények" felhasználásával, helyszíni felmérésekkel, esetenként levéltári kutatásokkal készítik el az ingatlanok leltári törzskönyveit. A nyugalmazott miniszteri tanácsos 1924. decemberében teszi le a tanács asztalára Debrecen szabad királyi város új rendszerű ingatlanvagyon-leltárát. Az 1924. évben kezdődő és 7 év („csonka decennium") változásainak helyet adó leltárkönyvben összesítik a birtokok területi és értékadatait. A leltárkönyv elkülönítve sorolja fel a „belsőség" (B) és a külterület (K) ingatlanjait. A belterületi ingatlanok csoportjai: bérházak (B.I.) 66 tétel, 'PAPP József: Debrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVIII. évf. 167-179. I., Debrecen, 1991. 2

CSENGERI PINTÉR Péter: Mennyiségek Mértékegységek Számok SI. Budapest, 1981. •^A nyugalmazott miniszteri tanácsos a Debreceni Magyar Királyi Állami Erdöfelügyelöség hivatalfönöke volt.