Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Előszó

ipari és gazdasági bértelkek (B.II.) 78 tétel, városi kezelésű gazdaságok, üzemek, intézmények (B.III.) 22 tétel, iskolák, közművelődésijótékonysági beltelkek (B.IV.) 43 tétel, honvédelmi bértelkek (B.V.) 12 tétel, temetők, közterek, utcák (B.Vl/a, b, c) 23 tétel + az utcák, megszűnt belterületi ingatlantulajdonok törzskönyveit tartalmazó (B.VII.) csoport. A külsőségi ingatlanok csoportjai: bérházak (K.I.) 12 tétel, mezőgazdasági bérletek (K.II/a, b, c) 90 tétel, városi kezelésben lévő mezőgazdaság (kertészet, üzem) és erdőgazdaság (K.III/a, b) 101 tétel, külső iskolák, közművelődési-, alapítványi birtokok (K.IV7a, b) 38 tétel, honvédelmi bértelkek (K.V.) 7 tétel, külső temetők, csatornák, utak (K. Vl/a, b, c) csoportja, megszűnt külsőségi ingatlantulajdonok (K.VII.) csoportja. A külsőségi ingatlanok fejezetében elkülönítetten szerepeltetik a nem Debrecen határában lévő városi birtokokat (pl.: Nyírmártonfalva határában a Guti erdő, vagy Sámson külterületén a Savóskúti erdő, stb.). A Bodor-féle leltár - készítője váratlan halála miatt - nem volt folyamatosan karbantartva. Bár a számvevőség vagyon leltározó szervének feladata a leltározási tevékenység, a városvezetés 1930. után Rozgonyi Dezső ny. műszaki tanácsossal köt szerződést a leltározás folytatására, felgyorsítására. A vállalkozó átveszi és továbbfejleszti elődje rendszerét. Új felmérések és új rajzok is készülnek, de gyakran csak a helyszíni megállapítások szerinti korrekciókat hajtják végre. Részben megújul a leltári törzskönyv is. Külső oldalára a birtok megnevezése, nyilvántartási száma és a földnyilvántartás adatai kerülnek. A belső oldal az ingatlan nagyságáról, a tulajdonba vétel körülményeiről, a birtok jogi és földrajzi helyzetéről, közlekedési kapcsolatairól és az ingatlanhasználat módjáról igazít el. Ezeken a rovatokon van az (esetleges) kataszteri tiszta jövedelem adata és a földrészletek művelési ágának meghatározása. A törzskönyvbe helyezett „nyilvántartólap''' éveken át folyamatos sorszámmal vezetett bejegyzései kivonatosan rögzítik a birtokkal kapcsolatos fontosabb eseményeket. A mellékletek között helyszínrajz, térképkivonat, épületrajz, részletes épületleírás, a fontosabb eseményekhez kapcsolódó okmányok, szerződések, határozatok, végzések, gazdasági, jogi, stb. dokumentumok, hivatkozási iktatószámok és egyéb, máig kihasználatlan, forrásértékű információk találhatók. (Az épületleltárak értelemszerűen száraz adatsorai mellett üdítő színfolt Baltazár János városgazda láttató erejű, ízes fogalmazású, úgynevezett „gazdasági leírása", amelyben pl. az ingatlanokon talált faállomány - törzsvastagságig menő - ismertetése mellett a domborzati viszonyokról, talajról, növénytakaróról számol be érdekes stílusban.) Rögzíti a vagyonleltár a különböző ingatlanokkal kapcsolatos jogokat, szolgalmakat, az ingatlanok használatáért fizetett (tulajáon)jogelismerési díjakat. („J" fejezet) Önálló törzskönyvi gyűjtemény tartalmazza az ingatlanokhoz kapcsolódó vadászati, halászati jogokat, különféle szolgalmakat. ( „V" fejezet) A leltározási folyamatról, a törzskönyvek működtetésének körülményeiről, a kapcsolódó törvények, jogszabályok, egyéb jogi normák rendszeréről a rendelkezések („R" fejezet) gyűjtő igazít el, ebben folyamatos sorszámmal és gazdag hivatkozással jegyzi fel a leltár kezelője az éppen aktuális tényt. A leltári összesítésekhez 3 bőrkötéses, hitelesített „területleltár" készül, amelyhez a korábbi nyilvántartási rendszert finomítva és aktualizálva használták fel. Ezúttal is a földnyilvántartás tényei és a megállapított ingatlanértékek szerepelnek az I. és II. köteben tételek szerint, a III. kötetben pedig összesítve. A leltári összesítés dátuma bizonytalan, de - a kötet hitelesítéséből kiindulva - bizonyosan 1935. július 16. utánra tehető.