Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok

területtel. Benne két szoba, konyha kamra és tornác található.) - pince (Földói jellegű, hasított gömbfa anyagú, földdel fedett szalmaborítással.) - földistálló (Gömb- és hasított tölgyfa szerkezet, földborításos szalmafedés, 38,50 m

2 területtel.) - sertés- és tyúkól (Paticsfalú, nádfedeles épület. Földszintjén sertésólak, padlásterében tyúkól, 20,40 m

2 beépített területtel.) - kocsiszín (Paticsfalú, sártapasztásos, káka és nád anyagú fedéllel, 21,15 m

2 beépített területtel.) - kerítések (Álló, erdei léckerítés a lakóház előtt 18, fm hosszban, karók köré fonott, rőzsekerítés 218,30 fm hosszban.) - liba- és kacsaól (Paticsfalú, sársimításos, szalmafedésű épület.) - nyári konyha és sütőkemence (Paticsfal sársimítással, kátránypapírfedés, 16 m

2 beépített terület.) - ürszék (Paticsfal, zsindelyfedél.) - kút (1 db. téglával falazott gémeskút.) K. III. 67. Nagycsere 150. sz., Somai erdőőri lakás és illetményföld A városházától a vámospércsi úton 21,55 km-re, az acsádi úton 18,15 km-re Papp György Nagycsere 151. és 160. sz., illetve Molnár Mihályné tanyabirtoka mellett 1924/25-ben (K.III.83.) 9 kh 27 G-öl, 1933ban 6 kh ház, udvar, rét és szántóföld. Épületek, építmények az 1927. évi leltárban: - lakóház (Paticsfalú, nádfedéses, szoba, konyha, előszoba és tornácból álló, 63,84 m

2 beépített területű épület.) - istálló (földói jellegű, faszerkezetű, földdel borított szalmatetős, 60 m

2 beépített területtel.) - sertésól és tengeri góré (Az építmény gömbfa vázzal, napraforgószár oldalfalakkal épült, alsó részén sertésóllal.) - baromfiól (Erdei lécből készült földói, szalmán földborítással.) - krumpli verem (Földói jellegű, mint a baromfiól.) - szín (Gömbfák közé helyezett erdei lécből készítve, oldalfalai napraforgó szárból, tetőzete „hulladék széna" és kukoricaszár.) - ürszék - kút (8 m mélységű, szárazon rakott téglafalú, gémeskút.) - kerítések (A lakóház előtti léckerítés 29 fm, fonott sövény kerítés 219 fm hosszban.) A nyilvántartólap szerint 1936-ban engedélyezik, hogy az erdőből kihasítsanak 6 kh területet erdőőri lakás illetményföldje részére (halápszéli erdőőri lak) és a somai lakot, az illetményfölddel együtt az erdőhöz csatolják.) K. III. 68. Nagycsere, Erdőtiszti illetményföldek A városházától a vámospércsi úton 11,1 km-re a kisacsádi úton 9,2 km-re az erdei vasút és a kisacsádi út között, a nagycserei erdészlaktól 350 m-re nyugatra a Kádár árok mellett 10 kh szántó (volt erdő) a nagycserei m. kir. erdőhivatal vezetője használatában. Az ingatlanból 2 kh területet haszonbérleti viszonyban művel Kovács Nagy Zsigmond nagycserei lakos (1939-1942). K. III. 69. Guti erdei vasút az epreskerti fateleptől, Haláp külső határáig Bellegelő II. és Nagycsere területén 1924-ben (K.III.88.) 7 kh 1480 •-öl, 1925-ben 10 kh 789 •-öl, 1932-ben 5 kh 1190 U-öl terület (erdő: 2 kh 909 -öl, nagycserei megálló: 300 [J-öl, martinkai megálló: 300 J-öl, hármashegyi megálló: 1 kh, szántó: 2 kh.) az erdei vasút

5

^ (DVEV

59

) használatában. Tények és megállapítások a törzskönyvben: - Az 1925. szeptemberében, a cserei (másként: nagycseréi, csereerdői, csereszéli) megálló és környék helyszínrajzán még a déli fancsikai és banki szárnyvonal nyomvonala is szerepel. - 1936-ban - a menetsebesség emelésére irányuló városi kérelem alapján - a m. kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter hozzájárul, hogy a „101 és 102 sz. 2 tengelyű, benzinmotorokkal vontatott vonatok legfeljebb 50 km/óra sebességig" gyorsulhassanak fel. Az engedélyezési eljárás során megejtett 1936. októ„Debrecen város 0.95 nyomtávú, közforgalmú erdei vasútja" 'üebreczen Városi Erdei Vasút