Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)
Adattár - K. III. házi kezelésben lévő külsőségi ingatlanok
ber 28-ai bejárás alkalmával a vegyes bizottság megállapítja, hogy a pályában 7 fajta sín van beépítve, öszszesen 35.741 m hosszúságban. - 1942-ben a martinkai megálló területe 110 D-öl területtel, konyhakert céljára bővül. Épületek, építmények (Az adatok hiányosak. Az állomásokat lásd a K.III.97-nél): Csereerdő megállónál, az 1933. évi felvétel szerint: - várószoba és lakóház (lakószoba, konyha, kamra és várószoba cca. 50 m 2 beépített területtel a palafedéses épületben), - istálló, fáskamra és sertésól (193 8-ban „lebontva teljesen".) 1940-ben a nagycserei (cserei) megállónál új őrház (vasúti őr lakása szoba, konyha, előszoba, két kamra, várakozó, istálló, sertésól) kerül átadásra. Nevek a törzskönyvi bejegyzésekben: martinkai megálló, hármashegyi megálló, Nagycsereszél elágazás (itt tért el délre a fancsikai-bánki szárnyvasút), Melánia őrhely. K. III. 70. Nagyerdő (Vaderdő) A városházától 3 km távolságban - a Parkerdőtől, a Hungária körúttól és a Köztemetőtől (K.VI.2.) északra, a volt lóversenytértől (K.II.l 1.) keletre, a Bellegelő IV.-tői és Pallag Gazdasági Akadémiától délre, a hadházi úti városi legelőtől (K.II.6.) nyugatra -, 1924-ben 1891 kh 797 D-öl, 1925-ben 1872 kh 1552 •öl, 1933-ban 1991 kh 18,63 í-öl területen erdő, szántó, rét, legelő házi kezelésben. Faállomány: - 1924/25-ben: tölgy, kőris, nyár, szil = 73 %, akác = 27% ; üres 29 %, 1-20 éves 13 %, 21-40 éves 27 %, 41-60 éves 11 %, 61-100 éves 20 %; összesen 115. 343 m 3 . - 1933-ban „Kétharmad részben tölgy, egyharmad részben akácos. Más fajták csak itt-ott találhatók". Területváltozások: szaporodás 1933-ban 1 kh 252 CJ-öl, 1935-ben 542 + 124 D-öl területtel, apadás 1936-ban a református diakonisszaképző otthon részére kihasított (K.IV.73.) 5 kh nagyságú területtel. Tények, megállapítások a törzskönyvben: - 1932-ben az erdőhöz csatolják a volt lóversenytér beerdősítésre kijelölt területeit. - 1933-ban a hadházi országút és az erdő közötti cca. 42 kh legelő déli végén, az erdőőri laknál 1 kh 252 •öl terület beerdősítésre kerül. - 1936/37-ben a közgyűlés 365/1936 bkgy. sz. határozatával ingyenesen bővül az egyetem részére kiszakított terület, így 4 kh 196 • -öl területtel a botanikus kert a HÉV vonala felé bővül az eredetileg villatelkeknek fenntartott földrészletekkel. Kikötés a határozatban, hogy a tölgyfák ki nem vághatok, épületek nem emelhetők a város hozzájárulása nélkül. Még ugyanabban az évben a városi közgyűlés 446/1936. bkgy. sz. határozata a református egyház részére 5 kh erdőterületet adományoz Diakonissza Otthon létesítésére. - 1940-ben a Kartács utca felől új erdőhivatal és erdőőri lakás épül, illetve itt létesül az új faraktár. - 1942-ben 3 db „légoltalmi bikaistálló" (földói jellegű) épül az erdőben. Ugyanekkor készül el a „nagyerdei belső fater" néhány épülete. - 1948-ban Pohl Ferenc kertészeti felügyelő a város nevében átveszi az újonnan kialakított Parkerdő területét. Eszerint a visszaadott erdő már nem tartalmazza a Kartács utcai faraktár területét és északi határa az Auguszta Szanatórium előtti körút, illetve annak egyenes folytatásában (nyugati irányban) lévő nyiladék a lóversenytérig. A visszaadott terület 337,8 kh (nem szerepel benne a fürdő, a lőterek, klinikák, stadion, villák, illetve egyéb, külön nyilvántartás alatti parkerdei terület). K. III. 71. Nagyerdő 11. sz. (Erdősor 2. sz.), Cédulaház A városházától 2,35 km-re a Simonyi út végénél, az Erdősor (a Sztálin krt., Nagyerdei krt. délkeleti része) északi és a Pallagi műút keleti oldalán (1924-ben a 3. számú volt csőszház és faraktár, erdőgondnoki iroda és bárcaház a K.III.43-ban) 1927/32-ben 1233 D-öl területű ház és legelő. Épületek, építmények az 1928. évi leltárban: - lakóház (Téglaanyagú, cserépfedelű, két irodát, két őrszobát, előteret, fáskamrát, „szabad kémény füstaknát" tartalmaz 122,95 m 2 beépített területen.) - árnyékszék.
