Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

Baltazár János szerint: „van a telep déli oldalán egy magas halom a régi időkből".

38 A telep utcanevei az 1933-ban felvett leltárban: Bácska, Barcaság, Deés, Dévény, Diószeg, Érmellék, Görgény, Gyulai, Hargita, Kadarcs, Kunhalom, Nagyszalonta, Nyitra, Poprád, Pósa, Sármás, Téglavető, Toroczkó, Világos, Vízakna, illetve Megyer tér és Kishegyesi út. A nyilvántartás szerint 1924/25-ben jogelismerési díj megfizetése mellett az ott építkezők (lakók) bérletében vannak a ház alatti földek. 1931-ben egyetlen ingatlan adásvételi szerződése van a leltárban. Nagyobb ingatlanként ismert az ún.: Kiss Albertné féle 2 kh 1540 D-öl bérföld. 1934-ben református gyülekezeti otthon céljára ad telket a város. 1951-ben a telepi rendőrőrs épületét a Hajdú-Bihar megyei Gyógyszertári Vállalatnak adják át. 1951ben a PM. határozata előirányozza, hogy „az ideiglenes települést meg kell szüntetni". A kapcsolódó V.B. határozat építési tilalmat mond ki a telepre. 1958-ban Benkö Vince*

9 történeti leírása (saját kézirata, illetve az építési osztály, Kasza János osztályvezetőjelentése) szerint: 1910-12-ben 91 db lakóház volt a területen. A telkeknek az épülettulajdonosok részére való eladása érdekében, 1929/30-ban Pető Lajos városi főmérnök felmérte a telepet, de a térképet a 12. sz. Földmérési Felügyelőség nem fogadta el, így elmaradt a rendezés. Később szabályos földmérési munkával elkészült ugyan a felmérés, de a fenti, 195l-es PM. rendelkezés miatt ismét leálltak a rendezés munkálatai. [Benkő V. megállapítása: a „telepnek jóformán egész területe lakóházak építésére, mély fekvésénél fogva alkalmatlan".) K. II. 27. Kishegyesi út északi oldal, Kánaán telep Az ún. felső részen 58 kh 860 [ -öl területű közhasznú munkáskert. (1925. és 1930. között megszűnt. Törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 28. Kishegyesi út északi oldal, Téglavetői parcellák Az ún. alsó részen a Köntösgát alatti kisbérletek 39 kh 1037 L -öl területen. (1925. és 1930. között megszűnt. Törzskönyve nem lelhető fel.) K. II. 29. Kishegyesi úti vasúti rakodó, kocsitároló, Bellegelő III. A Tócónál,a volt tejgazdaság és a II. sz. gazdasági iskola földje között, 6 kh 1381 n-öl területen, 2 sínpár és őrház (1924). A Magyar Vasúti Forgalmi R.T. (egyébként 100 kh-ra szóló) bérletében (1917-1941). A hozzá a Db. Vásártér állomásból a Kishegyesi úton vezető, 1924. februárban átadott iparvágány területe a DebrecenNyírbátori HÉV RT. használatában volt, tulajdonjog elismerési díj megfizetése ellenében (1923-1941). A síneket 1941-ben szedték fel. K. II. 30. Köntösgát, Bellegelő IV., Papp Ferenc-féle szántó A hajdúböszörményi vasút (régi nyomvonal!) nyugati oldalán, a balmazújvárosi úttól és a „Miszti csoport bérföldtől" északra a vízmű tele, a Köntösgát északi legelő mellett 16 kh 80,0 (211,0) D-öl, szántó, ház és udvar. Haszonbérlők: Papp Ferenc és „társai" (1924-1925), Boruzs Béla és társai (1925-1926), Iklódi János és társai (1930-1933) - (A „társak" között vegyes összeállításban: Bajdor János, Bakó György, özv. Borús Béláné nevei szerepelnek) -, Papp Ferenc Eötvös u. 16. (Apafi u. 7.?) és Ujváry Lajos Kiss Áron u. 6. (1933-1936), Kovács István Halastó u. 19. sz. (1936-1939), Czipó Mihály Gohér u. 24. és Kovács István (1939-1940), Szántó Győző Közhasznú Kertegyesület képv.: Berky Géza ügyvezető igazgató (1940-1943), m. kir. Háziasszonyképző Iskola és Szaktanácsadó Állomás a m. kir. Középfokú Gazdasági Tanintézet keretében, képviselő Farkas Elemér igazgató (1943-). •'"Ez azonos a múlt századi térképeken jelölt Peselő halommal. 3

^Benkő Vince (1943-ban: „ben. műsz. s. tiszt") saját leírása szerint az 1930-1933-beli vagyonleltár összeállításában aktívan részt vett. A műszaki ügyosztály, mint leltározó hivatal munkatársa volt.