Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

K. II. 31. Köntösgát, Bellegelő IV., Dr. Miszti-féle csoport bérföldje A köztisztviselői bérlet a hajdúböszörményi vasút (régi nyomvonal!) nyugati oldalán a balmazújvárosi úttól a Papp Ferenc-féle szántó déli szomszédjában a vízmű tele. 8 kh 1418 D-öl szántó, délen kevés veteményes a városi közalkalmazottak bérletében. (A Baltazár-féle leírás szerint: „szemétlerakó hely volt".) Ingatlan ajándékozás a város részéről: a m. kir. Háziasszonyképző Iskola és Szaktanácsadó Állomás részére - a m. kir. Középfokú Gazdasági Tanintézet keretében - 4 kh (1942/43); „Debreceni m. kir. VI. honvédhadtest hadigondozási alapítványa" részére „örök tulajdonul" 4 kh 900 D-öl. (1943). Bérlök: Közalkalmazottak Konyhakert Egyesülete (Miszti-csoport) (1924-1926), Debreceni Kertszövetkezet (1927-1930), Bihari János és Böszörményi Sándorné szül. Gálásy Ida (1933-1934), Szabó József és neje Bellegelő 482. sz. (1934-1935), Szabó Péter és neje szül. Gönczi Kovács Irén Bellegelő 489. (19351936), Zabos Péter és neje szül. Kerekes Mária István út 19. (1936-1940), vitéz Varga József és neje szül. Gonda Zsófia (1940-1944). K. II. 32. Tócólapos, Bellegelő III., Köntösgáti bérföld A Pozsony út (régebben Mátai út, ma Bartók Béla út) folytatásában a Köntösgáti iskolától északra és délre fekvő 1932-ben 18 kh 160 D-öl szántó és legelő a klinkertéglagyárt délre. Az 1924-ben 41 kh 1012 •-öl, 1925-ben 41 kh 1535 D-öl területből 1926-ban szakítják ki a köntösgáti elemi iskola 3 kh területét. 1928-ban 10 kh a klinkertéglagyár, vagy „kongótéglagyár" (K.III.3) területéhez a 600/1927. bkgy. sz. határozattal csatolva, továbbá 12 kh 569 D-öl az OFB részére elvonva. 1940-ben 1440 ÍJ-öl, 1943-ban 2 kh, majd 1945-ben 5 kh 399 D-öl szintén a téglagyárhoz csatolva. Bérlők: - Közalkalmazottak Konyhakert Egyesülete - Miszti-csoport (másként városi köztisztviselők)- (19241933) Az alapszerződést 1918/19/20-ban kötötték meg. - Debreceni Kertszövetkezet - képviselője Bíró Jenő ügyvezető igazgató (1927-1933), - Bihari János és neje szül. Pálinkás Mária Bellegelő 484. (1933-1941) 9 kh 79 D-öl területre, - Böszörményi Sándorné (1933-1934) kb. 15 kh 98 D-öl területre, - Szabó József(\934-\935), -Szabó Péter Bellegelő 482. (1935-1936), - Kovács István Halastó u. 19. (1936-1940), - Czipó Mihály Gohér utca 14.(1939-1945), - Szántó Győző Közhasznú Kertegyesület, képviselője Berky Géza ügyvezető igazgató (1941-1947). K. II. 33. Hortobágy (Nagyhortobágy), Poroshát, Máta 8., 12., 15., Hortobágyi csárda és földje, hortobágyi híd A városházától 38 km-re, a tiszafüredi országút északi oldalán 66 kh 43 U-ö\ területen a csárda és udvara, a Halásztanya a Hortobágy folyó keleti partjától a MÁV állomáshoz vezető útig, a vasút mindkét oldalán haszonbérbe adva. (A haszonbérleti szerződés szerint a vállalkozót megilleti a hídvámszedés joga is.) Az ingatlanok leltáraiból: - 1922-ben a csárdaépület déli hossza 36,20 m, keleti: 31,- m. A vendégszobák és a bérlő lakásának helyiségei hajópadlósak, míg minden más helyiség laptégla padlójú. Az ivóban X-lábú asztal és boglyakemence van. A söntésből csapóajtós pincelejárat található. A WC-k „víztartánnyal" ellátottak. Az udvaron van a 36,m hosszú és 5,80 m széles, padlás nélküli, földpadlójú, hátul és kétoldalt téglafalú, elől nyitott, a 10 db téglapillér között deszkakerítéses ún. nyári helyiség. Szintén az udvaron van egy faszerkezetű kocsiszín. A Nagyállás (nincs bérbeadva) hossza 36,20 m, szélessége 15,30 m, téglából épült, zsindelyfedésű építmény. Ezeken túl még istállók, ólak, árnyékszék, jégverem, tyúkház, gémeskút, szivattyús kút, pincék, kerítések, kapuk. A „kilenclyukú" híd 1930-ból kelt törzskönyvi adataiból: az építési tervek jóváhagyó rendelete: bécsi udvari kamarai sz.: 29585/670. és magyar udvari kamarai sz. 26183/7, 1828. aug., tervező-vállalkozó: Listman József az építés ideje: 1827. októbertől 1833. év végéig. Anyaga: trachitpor (Eger), tégla (Ohat), faragott kő (Novaj, Szomolya), burkoló kő (Tokaj). Az építés ellenőrzése: Huszár Gábor mérnök 1829. októberében, Miklóssy Ferenc, Simonffy Dániel szenátorok és Liszkay Sámuel mérnök 1830. május 22-én. A híd javításáról: 1929-ben Széli Géza és Tsa debreceni cég vakolja, ugyanekkor a régi, alap nélküli terméskőburkolat helyett hengerelt macadam alapra helyezett bitumenes kiöntésü fejkő burkolatot építenek.