Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)

Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában

K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában K. II. 1. Bánk 38, Diószegi út alatti föld Szántó, rét, vízárok a református egyház használatában: az ispotályt kántori állás haszonélvezetében. 1923-ban a területből kaszálórendezés során 860 I i-öl rét és 31 ii-öl szántó Kovács Jánosné tulajdonába megy át. 1924-ben 7 kh 1594 Q>öl, 1925-ben 7 kh 703 G-öl területű az ingatlan. Baltazár János leírásában: a szántó „mély fekvés, szürkés barna homok pár árnyalattal", a rét „szikes, nedves, de nem kakás, jobb laposi rét". Az 1925-ben Bodor Gyula ny. min. tanácsos - Bittermann-íé\t - térrajzán a szomszédos ingatlantulajdonosok: Mózsik Lajos Bánk 39. sz., Kiss István és Mihály Busi utca 6. sz., Kovács János. (1933-ban Rozgonyi Dezső megismétli a rajzot.) Az 1934-ben elkészített kitűzés során megállapítják, hogy a református egyház használatába engedett és Kovács Jánosné bérletéből a szomszéd ingatlanok tulajdonosai (Veress Mihály délről, Varga Gábor nyugatról, Kovács Jánosné északnyugatról) elszántottak a területből kb. 174 D-öl földet, továbbá Labanc Imre szomszéd a bejáró utat megszüntette. K. II. 2. Bánk 100. sz., Ludas csárda Tanyabirtok csárdával a Diószegi út 15. km magasságában az út mindkét oldalán, haszonbérbe adva. Területe: 40 kh 689 D-öl (1924/25-ben 40 kh 911 n-öl.) A birtok nagyobbrészt eredeti felvétel, egyebekben 1895-ben Kőrössi Istvánné szül. Szűcs Julianna és társai, illetve 1898-ban özv. Nagy Sándorné szül. Vajda Zsuzsanna, továbbá 1898-ban Nagy Gábor tulajdonából vétel útján vált városi tulajdonná. Baltazár János gazdasági leírása szerint: „köröskörül erdő, észak(ról) Nagy Sándor nyugalmazott erdőőr tanyabirtoka". 1923: Majerik Dezső bérlő mellett társbérlők lettek: Dezső László, Margit és Emil. 1929-1939: Finta Miklósné szül. Dezső Margit és Dezső Emil a csárda és földjének bérlői. 1939-ben a területből 20 kh-nyit erdősítenek, a fennmaradó területre a város a Debreceni Vadásztársulattal (képviselője dr. Hadházy Zsigmond ny. főjegyző, kir. közjegyző, társulati elnök) köt bérleti szerződést. A bérlő vadtakarmányt termelhet, illetve a vadőr lakásaként használja az egyik épületet, továbbá a csárdában gyakorolhatja az italmérési jogot. A gazdálkodást - a szerződés szerint - a vadőr folytatja. K. II. 3. Bánk, Szárcsás, Némethy-féle föld (A 13 kh 1488 J-öl területű önálló birtok megszűnt, a K.III.45. birtokba olvadt, törzskönyvét lásd K.VII.26!) K. II. 4. Balmazújvárosi út, Bellegelő 513. sz. (IV. sz. dűlő) Papzugért cserébe kapott földek . Szántó, lakóház, udvar 41 kh 1064 ÍI-öl területen a Kokaslói téglagyár mellett. Ún. papzugi, vagy kokaslói parcellák a balmazújvárosi országút északi oldalán az 5. km-nél a határútig. Parcellabérlők: Ballá Tihamér (1928-29.), özv. Ballá Tihamérné István u. 15. sz. (-1929-1930), Csatári Gábor (1922-1928), özv. Csatári Gáborné szül. Smiják Julianna Bellegelő 514. sz. (-1929-1932), Csatári József (1933-1934), Csengeri Ernő Arany János u. 2. (1928-1929), Csuha János (-1931), Fekete Ferenc Homok utca 26. sz. (1928-1929), Harsányi Sándor (-1925), Holló Imre (1925-), Kiss János (-1929-), Nagy János „r." főtanácsos (-1929-), Nagy Sándor Tasnádi u. 3. sz. (1930-1931), Paksi Sándor és neje szül. Kozma Julianna, majd Paksi Lajos Fuvaros u. 9. sz. (1934-1939), Pintér András (-1931), Polgár Lajos István u. 11. sz. (1929-1934), Simon Imre Rakovszky u. 34. sz. (1931-1935), Szilágyi József Táncsics u. 18. sz. (1931-1932), Tóth András (1931-), Tóth János (1928-), Tóth Mihály „id. utcaseprő" és neje szül. Nagy Erzsébet Honvédtemető utca 1. sz. (1934-1939), vitéz Varga József és neje szül. Gonda Zsófia Pozsonyi u. 6. (1931 -1945), Vértessy (Vértesi?) Józsefié (-1929-1931).