Debrecen város birtokkatasztere 1924-1950 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 23. (Debrecen, 1997)
Adattár - K. II. mezőgazdasági bérletek Debrecen határában
1939-ben a haszonbérletek - egy kivételével - felmondva. A földet a 195/1939 városi közgyűlési határozat középfokú gazdasági iskola céljára ajándékozza. K. II. 5. Látóképi csárda és földje (Ondód Péterfia dűlő) A hortobágyi út és a balmazújvárosi út találkozásánál 1922-ben 51 kh 1245 Ll-öl, 1933-ban 51 kh 990 • -öl területű szántó, kert, ház, udvar haszonbérbeadással hasznosítva. (Északi szomszéd a macsi Steinfeld uradalom.) Az 1922-es leltár szerint: a „Vendégfogadó" épület „1912-ben átjavíttatott", rajta - 1911-ig - „nyitott folyosó fut körül". E leltár szerint van a telken 1 db 5 m átmérőjű (1925-ben 3 m) csordakút. 1925-ben: csárda (vendégfogadó) épület, istálló (épült: 1912-ben), cselédház, nagyállás (379 m 2 ), jégpince. A csárda épület 1925-ben: tégla alapú, „vályog falú", 13 helyiséges, 337,- m 2 beépítve. 1931-ben: földszintes, részben alápincézett, tégla alapon, „tégla (?) oldalfalak", cserépfedéssel, vakolva, fehérre festve (2 szoba, ivó, söntés, előtér, előszoba, 2 tornác, 3 kamra, 1 lomtár, 2 pincehelyiség). Bérlők: Nagy Árpád (1912, 1916 körül), Fésűs Lajos (1922. előtt), Almády Béla (1922-1929), Horváth Mihály Széchenyi u. 31. sz. (1929-1930), Szabó József és neje szül. Szilágyi Erzsébet Ondód, Péterfia d. 23. sz. (1931-1932), özv. Szabó Józsefié (1933-1937), Rózsa János - később ifj. Rózsa János is - Ondód, Péterfia d. 21. sz., majd Pozsonyi út 25. sz. (1937-1946- részben 1951). 1946-tól csupán a csárda egy része van bérben, 2 kh 1012 D-öl területtel. Ugyanitt útőri lakás. 1951ben az épületet DIK kezelésbe adják. 1951. október 1 -tői a bérlet megszűnik: „a csárda a kismacsi ág. táblájába esett". K. II. 6. Hadházi országút és a Nagyerdő közötti legelő, Bellegelő I. 1928-ban 47 kh 1050 D-öl, 1933-ban 41 kh 1129 D-öl területű legelő az országút nyugati oldalán. 1931-ben körül a Köztemetőhöz csatolva 2 kh 989 D-öl. 1933-ban beerdősítés kezdődik. 1938-ban a nyilvántartó lapon az utolsó bejegyzés szerint a bérletekből kivéve az erdősítés miatt. Bérlők: Ekli József és társai (1923-1927), Csiszár Ferenc és Bleyer Mór (-1930-1937), Szabó István (1937-). K. II. 7. Hadházi országút és vasút közötti szalagföld, Bellegelő I. (Lásd: K.II.8. törzskönyvet!) K. II. 8. Hadházi országút és vasút közötti szalagföld Bellegelő I. A nyíregyházi vasút és a műút között, mintegy 1 km hosszúságú legelő és szántó, 2 kh 325 •-öl területtel. 1941-ben a haszonbérletekből törölve, majd 1948-tól részletekben ismét haszonbérletbe kiadva. Bérlők: Nagy Bálint (1923-1927), Debreceni Jótékony Nőegylet ingyenes használatában (1929-?), Kosovszky Ilona hadházi úti, vagy 10. sz. „sorompós" (1929-1932), Balku Sándor hadházi úti „vámsorompós" (1932-1935), Hatvani Károly (1935-), Szalkay Lajos és neje szül. Kópis Zsuzsanna Kórház u. 5. sz. (1934-1937), Pozsár András Kishegyesi út 36. sz. (1937-1940), Hatvani Károly (1947-1948), Szabó Lajos MÁV pályaőr (1948-1956), Juhász József (1948-1949), Nagy József sorompóőr, vagy javadalmi őr (1948-1956), Tóihímre (1951-1956). K. II. 9. Apafája erdő és a vasút közötti föld, Bellegelő I. 26 kh 758,- Ű-öl szántóföld a nyíregyházi országút keleti oldalán. Baltazár János leírása (1928 után) szerint: „középen régi úttest töltése húzódik végig (...) északi végén van egy régi szemétlerakó hely". 1933-ban 2 erdőőr illetményföldjét hasítják ki a birtokból, majd 1935-től „az erdő állományát szaporította" a terület. Bérlők: 1924/25-ben „Bodor illetmény", illetve a Patronage Egyesület használatában van, majd Szabó István és neje szül. Porcsin Róza Pallag27. sz. (1932-1935). K. II. 10. Hadházi utca, Lilla telep Közhasznú Munkáskert a Nagyerdő mellett 1924-ben 2 kh 1548 •-öl, 1930-ban 1286,- •-öl területen.
